Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

154 Magánjog. 1877: VIII. t.-cz. 3. §-a alkalmazást nem nyerhetvén, a korlátol;'^ bejegyzésének helye nincs. (1904 április 27-én 9536/1904. P.) Kártérítés. Költekezés megtérítése. (Tervezet 1138-1146. §.) 405. Ha több községek közös költségen a római katholikus iskola tulajdonát képező telken iskolát építettek s azt a községbeli tanköteles gyermekek bizonyos ideig közösen használták, a mikor az egyik község a közös használattal felhagyott, és külön iskolát építtetett, a közösség megszüntetése folytán az épület becsértékének egy részét nem igényelheti, mert az épület nem a másik községnek, hanem a római kath. iskolának tulajdona, már pedig oly épület építkezési költségeiért, mely nem tulajdona, a község vagyonával nem felelős. (Curia 1904 február 12. 1511/903. sz. a.) 406. Olyan esetben, midőn a község lakosainak egy, habár tekintélyes része, a község kötelékéből kilépve a község határában uj községet, vagy községeket alapit, az uj községeknek az anyaközség törzsvagyonára vonatkozó viszonyai rendezésénél nem a magán-, hanem a közjogi elvek az irányadók. Az anya-község s az újból alakult községek közt az anyaközségnek csak az a vagyona, illetőleg ennek értéke osztandó meg, mely a saját közigazgatási és közmivelődési kötelezettségei teljesítésére szükséges kiadások egyenértéket túlhaladja. A m. k i r. Curia: A község s ennek lakosai közt a község, mint erkölcsi testületet képező jogi személy vagyonát illetően magánjogi értelemben vett közösség nem áll fen; ezeknek egymás között fenálló viszonyára tehát a magánjognak a vagyonközösség s ennek megszüntetésére vonatkozó elméletei alkalmazásba nem vehetők. Ennélfogva olyan esetben, midőn a község lakosainak egy, habár tekintélyes része, a község kötelékéből kilépve, a község határában uj községet vagy községeket alapit, az anya- s uj községeknek az anyaközség törzsvagyonára vonatkozó viszonyai rendezésénél nem a magán-, hanem a közjogi elvek az irányadók. Az J886:XXII. t.-cz. 152. §-ában fel vannak sorolva azok a feltételek, melyek mellett a puszta birtokosai önálló községgé alakulhatnak át; e feltételeknek egyikét képezi az, hogy a község, melytől a puszta elszakadt, azontúl is képes lesz a törvény által megszabott közigazgatási és közmivelődési kötelezettségeit teljesiteni (id. törvény §. f) pont). Az emiitett törvényszakasz f) és e) pontjainak egybevetéséből bizonyos, hogy ilyen átalakulásnál nemcsak újból alakult, hanem egyszersmind az anyaközség vagyoni érdekei is tekintetbe veendők, miből azután, tekintettel arra is, hogy az újból alakult községek szükségletei fedezhetésére szolgáló anyagi erőnek meglétele a községgé alakulásnak egyik feltétele, okszerűen következik, hogy az anya- s újból alakult községek közt az anyaközségnek csak az a vagyona, illetőleg ennek értéke osztandó meg, mely