Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
Kötelmi jog. Képviselet. 147 mulasztásából eredő szándékbani tévedés alapján az ügyletet meg nem támadhatja: következéskép a szerződés érvénytelenítése iránt keresetet nem is támaszthat és pedig annyival kevésbbé, mert a per adataiból kitetszőleg maga alperes is azon feltevésben volt. hogy a kültag is a társaság kötelességeiért minden irányban egyenlő arányban felelős, a mikor tehát a társaságnak egymás közötti jogviszonyaira nézve a felperes előtt ebben az értelemben nyilatkozott, jóhiszeműen járt el, s mert az a körülmény, hog}- alperes a tulajdonjog tkvi átíratására alkalmas szerződést felperesnek nem állított ki. utóbbit csak arra jogosítja fel, hogy alperessel szemben tulajdonjoga elismerését birói uton szorgalmazza. Ezért tehát az első bíróság ítéletét megváltoztatni, felpereseket keresetével elutasítani stb. kellett. A m. k i r. C u r i a: A másodbiróság ítélete a K. T. 70. és 71. ^§-aira alapított indoka mellőzésével vonatkozó többi indokolása alapján helybenhagyatik, annál inkább, mert maga a felperes sem állítja, hogy azokat a tényeket, a melyek felperesnek és a P. H. czégnek a betéti társasághoz való viszonya és kötelezettségei tekintetében irányadók, alperes hamisan adta elő s azokról felperes tudomást nem szerezhetett volna: a dolog ily állásában pedig legfeljebb jogi tévedésről lehetne szó, de megtévesztés fenn nem forog, stb. (1904. június -6-án 3809. sz. a.) Képviselet. (Tervezet 1006-1027. §.) 383. A községi iskolaszék elnöke az iskola jogi képviseletére hivatva nincs, s így a hásságyi közs. képviseletében M. E. iskolaszéki elnök szabálytalanul vonatott perbe; tekintve azonban, hogy a keresetben a nevezett iskola köteleztetése kérve nincs, következésképpen azzal az iskola jogai nem érintetnek; de különben is a M. E. iskolaszéki elnök által Radó A. dr. ügyv. részére kiállított meghatalmazást az iskola perbeli képviseletére hivatott községi biró is aláírván, s ez által a M. E. által előterjesztett perbeli védelmet elfogadván : a szabálytalan perbeidézés által elkövetett hiba részint oly lényegtelen, mely a képviseletnek jogaira befolyással nincs, részint helyrehozottnak veendő, ennélfogva ez a perbeli szabálytalanság a pernek érdemben megbirálására akadályul nem szolgál. (Curia 1904. •évi február 9-én 46Ó5./P. sz. a.) 384. Nincs oly tételes törv. vagy korm. rend., mely az 1868: XXXVIII. t.-cz. 39. §. értelmében az iskolai vagyon gyarapítása végett a birtokrendezés alkalmával kiszabott és a községnek átadott ingatlannak az ezt elfoglalóktól való visszaszerzését czélzó perek vitelét a kir. tanfelügyelő hatáskörébe utalná, hanem az 1886: XXVI. t.-cz. 21. §. f) p. a. rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy az ilyetén perek vitelére a község van hivatva, mint a melynek felelős kezelése alá ez a vagyon a m. kir. közokt. ü. miniszternek 16.781/873. sz. rendelete szerint tartozik, és minthogy a községet 10*
