Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

144 Magánjog. 375. Ha a bíróság egyszer már döntött a felett a kérdés felett, hogy a szerződés valamely pontjának mi a valódi értelme, ugy annak ujabb értelmezésére az ujitott perben visszatérni csak akkor lehet, ha oly tények állapittatnak meg, a melyek alkalmasak arra, hogy a feleknek a szerződés tartalmától eltérő megegyezésére volna jogi következtetés vonható. (Curia 1904 szeptember 29. G. 440/944. szám alatt.) Semmisség és megtámadhatóság. (Tervezet 996—1005. §.) 376. Az a körülmény, hogy a bekebelezési engedélylyel ellátott a 2. •/. okiratba a telekkönyvi számok felperesek tudta és beleegyezése nélkül utólag Írattak be, nem teszi érvénytelenné a jogügyletet és az azon alapuló zálogjogi bekeblezést, mert a jelzálog megjelölésére szánt üres hely, a 2. :/. okirat kiállításakor keresztül nem húzatván, alperes feljogosítva érezhette magát a bekeblezés eszközlésére szükséges telekkönyvi számokat utólag beírni, az pedig, hogy alperes a zálogjog bekeblezésétől eltiltatott volna, bizonyítva nincs. Az érvénytelenség czimén támasztott jelen törlési perben elbírálás tárgyát nem képezheti. Mindezeknél fogva elsőrendű felperes keresete alaptalan lévén, öt azzal elutasítani kellett. A másodrendű felperesre nézve a kir. tábla ítélete a 2. •/. a. okirat aláírására vonatkozó indokok alapján. (Curia 1904 szeptember 13. 7777/903-) 377. Az ügylet létesítésénél az egyik félnek tévedése, ha az nem a másik szerződő fél által idéztetett elő, az ügylet hatályára nézve magában véve befolyással rendszerint nem bir. A ra. kir. Curia: Alperes elsősorban azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság bizonyítékainak mellőzésével jogszabályt sértett, mivel azokkal azt óhajtotta bizonyítani, hogy a szerződés megkötésénél tévedésben volt, és felperes által megtévesztetett, a mennyiben a kibérelt terület vaddúsnak állíttatott; holott a terület e kellékkel nem bir, és mivel bizonyítékaival azt is bizonyítani óhajtotta, hogy a terület a felperes által gyakorolt legeltetésnél fogva czéljának megfelelőleg nem használható. E panasz megállható alappal nem bir, mert az ügylet létesítésénél az egyik félnek tévedése, ha az nem a másik szerződő fél által idéztetett elő, az ügylet hatályára nézve magában véve befolyással rendszerint nem bir, már pedig a felebbezési biróság ítéletéből, vagy a tárgyalási jegyzőkönyvből nem tűnik ki az, hogy alperes felperesnek, illetve jogosult képviselőjének oly tényeit vagy előadásait óhajtotta volna bizonyítani, a melyekből következtetni lehetne, hogy alperes netaláni tévedése felperes tévesztése által idéztetett elő, és mert a felebbezési biróság által tartalmilag és alakilag valónak elfogadott bérleti szerződésből nem tűnik ki, hogy felperes a vadállo-