Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Kötelmi jog. A szerződések tárgya. 137 czikk ára feljebb emeltetett, nyilvánvalóan a fogyasztó közönség megkárosítását czélozza, s mint ilyen, a közérdek lényeges hátrányára vezet, s ebből következően a közérdekbe ütközik. Ennélfogva ezen ügyletből keletkezett kereseti váltón alapuló követelés birói oltalomban nem részesülhet. (Curia 1904 június 27. 1476/903. sz. a.) 362. A választónak abból a czélból, hogy bizonyos jelöltre szavazzon, etetése és itatása az 1878: V. t.-cz. 186. §-a szerint általában véve tiltva van és különben is nyilván a jó erkölcsökbe ütközik; ilyen alapon nyugvó követelés érvényesithetése pedig birói oltalomban nem részesithető. A követelés eredeti alapjának jogi természetét nem szünteti meg az a körülmény, hogy az adós akár előbb, akár utóbb egyenes fizetési ígéretet tett. (Curia 1904. márczius 8-án. G. 609,) 362a. Nem ütközik törvénybe vagy jó erkölcsökbe fuvarosoknak, napszámosoknak s küldönczöknek a képviselőjelölt megválasztása érdekében, de nem közvetlenül a választók részére történt felfogadása, a miért is az erre adott megbízás bíróilag érvényesíthető kötelmet szül. (1904 márczius 8. G. 609/903.) 363. Az árverés csökkentésére irányuló eljárás az 1879: XL. t.-cz. 128. §-ába ütköző lévén, bíróilag érvényesíthető követelés megállapítására nem alkalmas. Az a körülmény, hogy a fenforgó esetben a megállapodás folytán váltó lett kiállítva, az ügyletet jogérvényessé nem teszi, mert a kifogás folytán a fenforgó esetben a váltótörvény 92. §-ának rendelkezéséből folyóan az alapul szolgált jogviszony vizsgálandó lévén, meg van állapítva, hogy a kötelezettség jogalapja tiltott megállapodásból keletkezett. (Curia 1904 márczius 23-án 833/1903. v.) 364. Azok a határidő ügyletek, melyeknél pótfedezet nyújtása köttetett ki, oly személyekkel szemben, kik nem foglalkoznak hivatásszerüleg gabona adás-vételével, reális kereskedelmi ügyleteknek nem tekinthetők és ilyenekből származó követelések meg nem ítélhetők. A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága 133/1904. A tőzsdetanácsnak 1888 deczember 14-én tartott ülésében a tanács ugy is, mint a választott bíróság teljes ülése kimondotta, hogy azokat a határidőügyleteket, melyeknél pótfedezet nyújtása köttetik ki, oly egyénekkel szemben, kik nem foglalkoznak hivatásszerüleg gabona adásvételével, reális kereskedelmi ügyleteknek nem tekinti s a pótfedezet hiányából lebonyolított ügyletekből származott követeléseket meg nem itéli. Minthogy a tárgyalás anyagából megállapithatólag alperes községi jegyző s gabona adásvételével hivatásszerüleg nem foglalkozik, a keresethez csatolt számla pedig arról tesz tanúságot, hogy az ügyletek lebonyolítása pótfedezet hiányából történt: felperest az idézett hatá-