Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Bányajog. 129 v i d király zsoltárainak egy részét tartalmazza, s igy csupán egyet­lenegy és nem több szerzőnek adalékaiból van összeállítva, sőt ma­gának felperesnek D. a. saját mellékletéből is kitetszőleg az A. a. nem egyéb, mint egy másik könyvnek átnyomata, amely másik könyvtől lényegileg csak abban különbözik, hogy ,,a legjobb papí­ron és szép egyházi szláv betűkkel világosan van nyomtatva", te­kintve, hogy a felhívott törvény értelmében vett írói műnek csak az oly mü minősíthető, amelyet a törvény védelemben részesít, s igy az A. a., mint pusztán összeállítás, az ismételve felhívott törvény értelmében veti irói miinek nem tekinthető, végre tekintve, hogy a kifejtettek szerint az A. alatti az az 1884: XVI. t.-cz.-nek a felhí­vott sem 2. sem 5. §-nak rendelkezései alá nem vonható, a má­sodbiróság felperest alaptalan keresetével helyesen utasította el. (Curia 1904 márczius 16. 1984. sz. a.) Bányajog. 339. Megállapittatott a bányatársaság kártérítési felelőssége, mert az alperes bányahányóiból a széntörmelék minden esőzés al­kalmával a felperes földjére mosatott és ezen törmelék és az alpe­res által a rendes irányból elterelt patak vize a felperes földjét ter­méketlenné tette, mi által az értékében csökkent. — Olyan esetben, midőn valamely tárgynak értéke, egyéb adat hiányában, a szakér­tők véleménye alapján állapítandó meg, valódi értékül nem a három szakértői vélemény összeredményének középaránya, hanem a három szakértő közül a közepén állónak véleménye, illetőleg becsüje te­kintendő. (Curia 1904 szeptember 13. 2758/904. sz. a.) 340. A bányatársulat társpénztárának alapszabályai a munka­közben beállott baleset által munkaképtelenné vált tagoknak csu­pán a nyugbéreiről intézkednek, ami által a tagok arra való jogo­sultságoktól, hogy a bányatársulat ellen a munkakaresetükben és megélhetési viszonyaikban baleset folytán szenvedett hátrányokért kártérítési igényeiket érvényesíthessék, elzárva nincsenek; a kárval­lottnak vagyoni kárán felül pedig egyéb kárpótlással a károsító csak akkor tartozik, ha szándékosan elkövetett tiltott cselekmény vagy szándékos kötelességszegés miatt van kártérítésre kötelezve. (Curia 1904 szeptember 7. 839.) 341. Az általános bányatörvény 210., 213. §-ai alapján törvény­szerűen alakult társpénztár részére törvényszerűen meghozott alap­szabályok rendelkezései az illető bányabirtokosra, a tagokra és ma­gára a társpénztárra nézve kétségtelenül szerződés erejével birnak és igy azokra nézve alkotják az alkalmazandó anyagi jogszabályt. (Curia 1904 június 28. G. 330.) G r e c s á k : Magyar Döntvénytár X. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom