Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Szerzői jog. 125 következményeinek megállapításánál, nevezetesen a büntetés alkalmazásánál s a kártérítés megállapításánál jöhet tekintetbe: ezeknélfogva alperesek ellenében a szerzői jogbitorlás tényét megállapítani kellett. A m. k i r. Curia: A neheztelt ítélet felhozott indokolása alapján helybenhagyatik. (Curia 1904 február 23. 5563/903. sz. a.) 334. Valamely szinmü jogának megszerzésére részletes körülírás nélkül adott megbízás — külön erre vonatkozó kikötés hiányában is — a feltétlen előadási jog megszerzésére vonatkozónak tekintendő. Ha a szerző a szinmü előadási jogának átruházását feltételhez kötötte, ugy a mü megszerzője a darabbal másként nem rendelkezhetett, mint az a szerzővel megkötött szerződésben előírva volt. A kir. törvényszék: Nem vitás az, hogy a nemzeti színház igazgatója és felperes közt 1901 február 4-én az a megállapodás létesült, hogy felperes megszerzi Brieux „Les remplacents" czimü vígjátékának előadási jogát s ezzel szemben a nemzeti színház felperesnek 6% tantiémet s ennek biztosítására 1000 frank előleget fizet. Alperes azon állításával szemben, hogy felperes a darab feltétlen előadási jogának megszerzésére vállalt kötelezettséget, felperes vállalkozott annak bizonyítására, hogy a megállapodás alkalmával alperes nem kötötte ki azt, hogy a feltétlen előadási jog szereztessék meg. Tekintettel azonban arra, hogy az előadás jogának megszerzésére részletes körülírás nélkül adott megbízás — külön erre vonatkozó kikötés hiányában is — a feltétlen előadásjog megszerzésére vonatkozónak tekintendő, s a megbízásnak ezzel a dolog természetéből folyó értelmezéssel szemben felperesnek nem az előadási jog feltétlenül leendő megszerzésének, mint ellenkező megállapodás hiányában magától értetődőnek, ki nem kötését, hanem azt kellett volna bizonyítani, hogy a megállapodás oly értelemben jött létre, hogy felperes a darab előadási jogát feltételekhez kötötten is megszerezheti, felperes azonban ezt bizonyítani nem is akarta, sőt ily megállapodást nem is vitatott: ezek alapján meg kellett állapítani, hogy felperesnek a megállapodás értelmében a vígjáték feltétlen előadási jogát kellett megszereznie. A B. és felperes közt a vígjáték előadási jogára kötött D. a. szerződésből kitűnik, hogy B. az előadás jogát Márkus Emilia urnő közreműködésének kikötése mellett és be nem tartás esetén a szerződés semmisségét maga után vonó azzal a feltétellel adta el felperesnek, hogy a darab egy éven belül előadassék. Minthogy eszerint felperes a vígjátéknak csupán feltételekhez kötött előadási jogát szerezte meg, s így az előleges szerződési megállapodásnak meg nem felelt: alperes a végleges szerződést megkötni s a felperes részére az előadási jog megszerzése ellenében kilátásba helyezett ellenértéket megfizetni, vagy a szerződés meg nem kötése miatt felperest ért esetleges kárt megtéríteni nem köteles. Igaz ugyan, hogy felperes a 2. pont a. levél szerint hajlandó volt alperesnek a darab feltétlen előadási jogát átengedni, minthogy azonban a szerző a da-