Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
A szolgalmak. Telki szolgalmak. 119 321. Azon kérdés eldöntésénél, hogy a felperes haszonélvezete alatt álló erdőn átvonuló erdei útnak használata megilleti-e az alperes község közönségét, avagy az csak az illető erdőbirtokosnak a magánutja, nem a telekkönyvi jogok szerzésének vagy megszűnésének módjaira vonatkozó, az osztr. polg. törvénykönyvben foglalt jogszabályok, hanem hazai törvényeink és jogszokásaink az irányadók. (Curia 1904 október 5. 5812/903.) 322. Ha a felperes tulajdonát képező házból az utczára való közlekedés másképpen egyáltalán nem gyakorolható, mint az alperes tulajdonát képező ház telkén való átjárással és az alperesek a felperes ház lakóinak a gyalogátjárást mindenkor megengedték. Ez az átjárás régi megállapodásnál fogva, mint esetleg kényszer utján is érvényesithető jog gyakoroltatott és annak tűrése nem lehetett pusztán szivesség, hanem kötelességen alapszik, s igy a gyalogjárási szolgalomnak tekintendő. Téves az alperesnek az a védekezése, hogy ennek az átjárási jognak gyakorlása egyedül az alperesi ház tulajdonosainak szívességétől függne és e szerint szolgalom jellegével nem birván, esetleg meg is volna szüntethető; mert ezt a felfogást kizárja a már fent kiemelt az a körülmény, hogy a felperesi háznak más kijárója egyáltalában nincsen és igy már a dolog természetéből folyik, hogy éz az átjárás régi megállapodásnál fogva, mint esetleg kényszer utján is érvényesithető jog gyakoroltatott és másfelől annak tűrése nem lehetett pusztán szivesség, hanem kötelességen alapszik. Peresnek az öt kétségtelenül megillető, de alperesek részéről kétségbevont gyalogjárási szolgalmi jog telekkönyv ibiztositását meg kellett engedni. (Curia 1904 augusztus 31. 6412/903.) 323. Valamely ingatlannak korlátlan haszonélvezőjét megilleti az a jag, hogy annak az ingatlannak a birtokát harmadik személyekkel szemben megvédelmezze. Jogának érvényesítésénél az ingatlan tulajdonosának beleegyezését vagy hozzájárulását sem kell igazolnia, amennyiben az ingatlannak korlátlan haszonélvezőjét a birtok megvédelmezésében a tulajdonos sem akadályozhatja, sőt birtokát ez ellen is jogosult védeni. A peres felek egyező előadása alapján megállapítható, hogv a keresetbe vett ut a sz—i határnak oly részén vonul el, amely határrész a felperes korlátlan haszonélvezetében van. Valamely ingatlannak korlátlan haszonélvezőjét megilleti az a jog, hogy annak az ingatlannak a birtokát harmadik személyekkel szemben megvédelmezze, amiből ismét okszerűen folyik, hogy abban az esetben, ha annak az ingatlannak a birtoka harmadik személyek által gyakorolt úthasználattal korlátoztatik, ennek az úthasználatnak a megszüntetését is szorgalmazhatja, amely jogának érvényesítésénél az ingatlan tulajdonosának beleegyezését vagy hozzájárulását sem kell igazolnia, amennyiben az ingatlannak korlátlan haszonélvezőjét a birtok megvédelmezésében a tulajdonos sem akadályozhatja, sőt birtokát az: ellen is jogosult védeni. Ez alapon, eltekintve a pervita érdemétől',
