Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

J02 Magánjog. hogy az utóbbi a megjelöléséhez képest a végrehajtást szenvedők­nek, köztük a felperesnek is tudtával és beleegyezésével lépett be az árverés után mint vevő, az ingatlan birtokába. (Curia 1904 ok­tóber 3. 4103/904. sz. a.) 274. Harmadik személy haszonélvezeti jogával terhelt ingat­lanoknak birtoka s használata felett, annak meghallgatása nélkül Ítélkezni nem lehet. Beépitett belsőségre és a hozzá tartozó kertre a közös birtoklás bizonyos meghatározott arányban csak ugy gya­korolható, ha a közös birtoklás az épületekre is kiterjed; alperesek pedig az épületek birtokához igényt nem támasztottak. A tábla: Az ubrezsei 85. sz. tjkvben nyilvántartott összes­ingatlanok felett az A. alatti telekjegyzőkönyvben hiteles kivonat szerint 1880. évi 3119. tkszámu elsőbbséggel C. 1. sorsz. alatt özvegy A., szül. D. B. javára az özv. szolgalmi jog van bekebelezve, a mi az a bekebelezés alapját képező bagytékátadó végzésnek a rendelkezése szerint, valamint a néh. A. M. hagyatékára vonatkozó s a jelen per­hez csatolt iratok, jelesül az örökösödési osztályegyesség értelmében, özvegy A. M.-né szül. D. B. özvegyi haszonélvezeti jogának biztosí­tását képezi. Harmadik személy haszonélvezeti jogával terhelt ingat­lanoknak birtoka s használata felett annak meghallgatása nélkül Ítél­kezni nem lehet. Özvegy A., szül. D. B. pedig ebbe a perbe bevonva nem lett és nem igazolták az I. és II. rendű alperesek azt sem, hogy a javára bekebelezett jog elenyészett volna. Ennélfogva ez ubrezsi 85. számú telekjegyzökönyvi ingatlanok birtokának átadására irá­nyuló alperesi viszonkereset iránt a jelen perben dönteni nem lehet­vén, az elsőbiróság ítéletének részben megváltoztatásával az I. és II. rendű alpereseket a viszonkeresetükkel a rendelkező rész szerint el­utasítani, evvel a részváltoztatással az elsőbiróság ítéletét felebbe­zctt többi részeiben vonatkozó indokai alapján helybenhagyni kellett. A m. k i r. Curia: A másodbiróság ítéletét a kereseti követe­lésekre vonatkozó részében felhívott indokai alapján, a viszonkere­seti részében pedig annak a megjegyzésével, hogy az alperesek feleb­bezéséhez csatolt uj okirat az 1881. évi LIX. t.-cz. 29. §-a értelmében figyelembe vehető nem volt, azért kellett helybenhagyni; mert beépi­tett belsőségre és a hozzátartozó kertre a közös birtoklás bizonyos meghatározott arányban csak ugy gyakorolható, ha a közös birtok­lás az épületekre is kiterjed; alperesek pedig az épületek birtokához igényt nem támasztottak. (1904. évi szept. hó 6-án 2598/1903. sz. a.) A tulajdon. 1. Általános szabályok. (Tervezet 560—591. §.) 275. A tulajdonjog kizárólagosságának hiánya nem a tulajdoni igény egészben való elutasítására, hanem esetleg csak annak a meg­felelő mértékre való korlátozására vezethet. (Curia 1904 jun. 9. G­381/903.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom