Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
Öröklési jog. Az örökös jogi helyzete a hagyat, hitel, szemb. 97 ket a tőlük önhibájukon kivül elvont 281vékás földért aránylagos kártérítésre kötelezni, mert ezt az ingatlant törvényes osztályrészben kapták, már pedig jogszabály, hogv az örököstársak egymásközt kölcsönös szavatossággal tartoznak az iránt, hogy minden örökös meghatározott örökrészét tényleg meg is kapja, miből szükségképp következik, hogy a mennyiben egyik örökös tőle nem függő okból az őt illető osztályrésztől elesik, azért az összes örökösök részéről aránylagosan kártalanítandó. Felperes kérelmének azonban ezen alapon helyt adni nem lehetett, mert habár helyes is az általuk hivatkozott jogszabály, az azonban a jelen per eldöntésénél alkalmazást nem nyerhet, mert az csak akkor alkalmazható, ha osztályos egyezség alapján osztályrészbe kapott valamely vagyontárgy vonatik el az osztályos társtól annak önhibáján kivül eső okból, már pedig jelen esetben felperesek a 281 /x vékás földet az E. alatti átruházási szerződés tanúsága szerint nem osztályegyezség alapján követelik, hanem azzal a szülőik részéről még ezek életében meg lettek ajándékozva; tehát jelen esetben csak azon alapon követelhetnének alperesektől kárpótlást, ha a szülőiktől ugy az előre, valamint azok hagyatékából nyert érték a törvényes osztályrészüket nem fedezné, ezt azonban nem is állítják, sőt a perben kijelentették, hogy törvényes osztályrész kiegészítése czimén alperesektől mit sem követelnek. (Curia 1904 november 24. 6629/903. sz. a.) Az örökös jogi helyzete a hagyatéki hitelezővel szemben. (Tervezet 2007—2023. §.) 259. Az özvegyi jog kielégítése tekintetében az örökhagyó férj hitelezői megelőzik az özvegyet. Az özvegyi jog ugyanis abból áll, hogy az özvegy nőt elhalt férje vagyonából lakás, tartás és ellátás, esetleg kiházasitás illeti meg, de a dolog természeténél fogva az örökhagyó férj hitelezői ebbeli igénvük tekintetében az özvegyet özvegyi joga kielégítésénél megelőzik; az özvegyi jog kielégítésének alapja tehát az örökhagyó férj tiszta hagyatéka, vagyis az a vagyonérték, a mi az örökhagyó férj létező összes vagyonából az ő hitelezőinek kielégítése után marad; ebből pedig jogilag következik, hogy ha az özvegy nő özvegyi jogára nézve az örökhagyó férj után maradt vagyon vagy ennek egy része tulajdonul átadásával elégíttetik ki, és ez által az örökhagyó férj hitelezői kielégítésére alap egészben vagy részben nem marad, az özvegy nő ebbeli szerzésénél az illető hitelezőkkel szemben harmadik személynek jogilag nem tekinthető, hanem tűrni köteles azt, hogy az ekként tulajdonába jutott vagyon egészben vagy részben az illető hitelezők kielégítésére fordittassék; azonban a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint G. M. után a szóban forgó ingatlanokon kivül maradt és az illető leszármazókra szállott egyéb és a felperes kereseti követelését meghaladó értékű vagyon is. (Curia 1904 augusztus 31-én G. 95.) Grecsák: Magyar Döntvénytár X. 7
