Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Öröklési jog. Örökl. szerződés és haláles. sz. ajándék. 91 szerződések érvényességéhez és pedig különösen külalak tekintetében az 1886: VII. t.-cz. 23. §-a", illetve az 1876: XVI. t.-cz. 33. §-a értelmében közokirat, vagy legalább magánvégrendelet kellékeivel bifó okirat szükséges, 1. r. alperes pedig ily bizonyítékot fel nem hozott: a vitatott utólagos hozzájárulás bizonyítottnak el nem fogadható. (Curia 1904 február 17. 3934/903. sz. a.) 246. Az ingatlanokat átruházó szerződésben foglalt az a kijelentés, hogy „ha a megajándékozott az ajándékozó előtt halna el, az egész vagyon az ajándékozóra száll vissza, nem öröklési szerződés, hanem csak magának az ajándékozási szreződésnek bontó feltétele. (Curia 1904 deczember 16. 2723/903.) 247. Hazai jogunk szerint, valamely örökhagyó hagyatékára vonatkozó igény, alapuljon az akár végrendeleten, szerződésen vagy törvényen, csak hagyatéki eljárás utján, vagy ha ott vitássá válnék, a törvény rendes utján érvényesíthető, miért is a nem élők között foganatosított halálesetre szóló ajándékozási szerződés és az ajándékozó elhalálozásának puszta kimutatása alapján a tulajdonjognak tkvi kérvényi uton való bekebelezése, sem előjegyzése helyt nem foghat. A k i r. itélő tábla: Sch. A.-né szül. J. J.-t tulajdonjog bekebelezése iránti kérelmével elutasítja, mert a bemutatott halálesetre szóló ajándékozási szerződés értelmében, az ajándékozás csak az ajándékozó halálával lép hatályba, tehát kérelmező csak a néhai ajándékozó hagyatékára bír igénynyel; hazai jogunk szerint pedig, valamely örökhagyó hagyatékára vonatkozó igény, alapuljon az akár végrendeleten, szerződésen vagy törvényen, csak hagyatéki eljárás utján, vagy ha ott vitássá válnék, a törvény rendes utján érvényesíthető, miért is a nem élők között foganatosított halálesetre szóló ajándékozási-szerződés és az ajándékozó elhalálozásának puszta kimutatása alapján a tulajdonjognak tkvi kérvényi uton való bekebelezése, sem előjegyzése helyt nem foghat. A m. k i r. Curia: A másodbiróság végzése helybenhagyatik, mert: a kérelem alapjául szolgáló halálesetre szóló ajándékozási szerződésben az mondatik ugyan, hogy az ingatlanra vonatkozó ajándékozás visszavonhatlanul tétetik, ennek azonban ellene mond a szerződésben foglalt az a fenntartás, hogy az ajándékozó az ingatlant elidegenítheti és megterhelheti, a minek az az értelme, hogy az ajándékozó az ajándékot visszavonhatja: tekintettel erre, valamint arra a körülményre is, hogy az ajándékozó a tulajdonjog bekebelezésére engedélyt a szerződési okiratban még halála esetén sem adott, a másodbiróság helyesen mondotta ki, hogy felperes jogait nem telekkönyvi kérvényi uton, hanem csak hagyatéki eljárás, vagy per utján érvényesítheti. (1904. évi február 10-én 513/1904. p. sz. a.)