Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

64 K. Ágoston, K. Márton és kisk. K. Zakariás javára határozatlan arányban van megállapítva. Erre való vonatkozással a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában az állapíttatott meg, hogy a 36. alsz. szerződésben eladóként szereplő I. Mihály és I. Anna özv. I. Ferenczné javára a tulajdonjog aránya a cs-i 3015. és a cs-i II. rész 1960. sz. tkvekben foglalt 13 hold 833 D-öl és nyolcz hold 947 D-öl területű közhelybeli illetményekre tya—Vss részben állapíttatott ugyan meg s így ebből a 36. sz. szerződésben vétel tárgyát képező négy hold illetmény kitelik, továbbá, hogy a cs-i I. rész 2287. sz. és az odavaló II. rész 3467. sz. tkvekben jelenleg K. Márton nevén az A) lapon összesen 21 hold 389 D-öl közhelybeli illetmény áll, ebből tehát a 39. sz. szerződés tárgyát képező 10 hold illetmény szintén kitelik. Minthogy ezek szerint az a tlkvi akadály, a melynek fennforgása okából az alapperbeli Ítéletekben ezek a szerződések nem vétettek figyelembe és az ezekből kifolyólag felszámított vételárkövetelés elutasíttatott, elháríttatott; minthogy ily tényállás mellett ez a két szerződés a tlkvi átírásra alkalmas és felperes javára mint teljesítés számításba veendő, másrészt alperes mint vevő az erre a területmennyiségre eső vételárat felpereseknek megfizetni tartozik: a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg, a midőn erre a 14 holdra eső 840 K vételárat nem ítélte oda felpereseknek, a minélfogva a felebbezési biróság Ítéletének elutasító részét részben megváltoztatni, az alapperbeli Ítéletek elutasító részét ennyiben hatályon kívül helyezni és alperest még további 840 K tőkének és ennek a perújítási kereset beadásától számított 5%-tóli kamatainak megfizetésében elmarasztalni kellett. A 32. és 35. sz. szerződésekre való vonatkozással felperesek azt panaszolják, hogy a felebbezési biróság az ezekben foglalt területeket jogszabálysértéssel mellőzte, a mennyiben ezek már az alapper rendén alperes nevére kebelezhetők lettek volna, azonban alperesnek ama mulasztása folytán, hogy a jogelődök elhalálozásával ezekben a szerződésekben írt illetmények a jogutódokra mentek át és az ez által bekövetkezett és alperes tulajdonjogának bekebelezését gátló tkvi akadályt maga az alperes okozta. Ez a panasz alaptalan;