Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

6) arányrész nincsen fölvéve, ezzel szemben az alapperben 1905. évi márczius hó 18-án megtartott tárgyaláson felperesek az egész 220 hold 574 •-ölet felajánlották alperesnek, mindezek kiegészítéséül pedig a perújítás során a 26. alsz. tárgyalási jkv. szerint L. Juliska felperes egy 1911. évi január hó 18-án kiállított nyilatkozatot is csatolt, a melyben a kérdéses ingatlanoknak alperes nevére leendő tkvi átírásába beléegyezett. A m. kir. Guriának az alapperbeli 1903. G. 267. és 1905. G. 255. sz. a. hozott határozataiban kifejezésre juttatott jogi álláspontja szerint a D) a. szerződésben arra nézve, hogy felperes azt a maga egészében mikor teljesítse, határidő ki nem köttetvén, a teljesítés tárgyánál fogva az vélelmezendő, hogy felperes részéről a szerződés a maga egészében a lehetőség szerint teljesítendő, továbbá felek a D) a. szerződés után abban állapodván meg, hogy a felperes részéről a D) alatti okirat kiállítása után megszerzendő arányrészekre vonatkozó adásvételi szerződésekbe vevő gyanánt alperes vezethető be, ez a megállapodás magában foglalja feleknek azt a megegyezését is, hogy alperes a D) a. szerződés keretén belül (1300 holdig) átvenni tartozik azokat az arányrészeket is, a melyeket felperes a D) a. szerződés létrejötte után szerzett meg. Minthogy pedig az újított pernek nem képezheti tárgyát az az a kérdés, hogy az alapperbeli Ítélet jogilag helyes alapokra van-e fektetve; minthogy ennélfogva az alperes felülvizsgálati kérelmében ezzel szemben felhozott az a panasz, hogy ő a felperesek részéről felajánlott utólagos teljesítést nem köteles elfogadni, annál kevésbé vehető figyelembe, mert felperesek a most jelzett arányrészek tekintetében már az alapperben képesek és készek voltak a teljesítésre : a felebbezési bíróság az által, hogy alperest a fenti 8 hold 415 •-öl és 41 hold 894 •-öl közhelybeli illetményekre eső vételár megfizetésében elmarasztalta, az anyagi jogszabályt nem értette meg. Az alapperbeli Ítéletekben a 6 7. a. okiratban említett 61 holdra eső 3660 K vételárra nézve az állapíttatott meg, hogy alperesek a felperesek által megkapottnak elismert összegen felül az alapperbeli Ítéletek által eladottnak elfogadott 1150 hold 957 •-ölre eső vételárba még 3660 K-t fizetett felpereseknek.