Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

55 csatolt hét (7) rendű váltóra alapított anyagi jogszabálysértést panaszol, melyet szerinte a felebbezési biróság azáltal követett el, hogy: Sz. Antal III. r., Cs. József IV. r., F. Ödön VII. r. N. Márton XIV. r. és H. Gyula XVI. r. alperesek irányában a felperes keresetét elutasította ; mert a «Kötelező Nyilatkozattok tartalma szerint az aláíró alperesek kötelezettsége a «Ny-i és vidéki takarékpénztár r. t.» igazgatósági és felügyelőbizottsági tagsági kötelékében elfoglalt állásuk időtartamához kötve nincs és az aláírók a ('Kötelező Nyilatkozattokban kitett 30,000, illetve 40,000 K váltóvisszleszámitolási hitelösszeg erejéig készfizetői kezességet vállaltak mindaddig, míg a nevezett pénzintézet a felperes bank birtokában levő vagy leendő összes váltói beváltva és a felperes banknak a nevezett intézet elleni minden követelése teljesen kiegyenlítve nem leend. A felebbezési biróság ítéletében tényállásként állapította meg, hogy a kereset alapjául becsatolt B), B), C), E) a. «Kötelező Nyilatkozati)-ok alakilag és tartalmilag valódiak, hogy továbbá a követelt váltótartozások keletkezési időpontja — az Ítéletben részletezett időpontokban — 1907. év április 2-a és ugyanezen év szeptember 26 a közé esik és hogy a nevezett alperesek ezen időszakban a Ny. és vidéki takarékpénztár R. t.-nál igazgatói, vagy íelügyelő bizottsági tagsági kötelékben nem állottak. Ezen tényállás meg nem támadtatván, a S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban irányadó. Az igazgatói és felügyelő bizottsági tagság felelősségteljes tisztségének jogi természetéből — a ker. törv. I. r. X. czíme 4. fejezetében foglaltakkal támogatottan — okszerüleg indokolt az a jogi álláspont, hogy az ezen tisztséget viselő személyeknek a pénzintézet érdekében és üzleti körében elvállalt készfizetői kezessége csak azoknak a tartozásoknak erejéig hatályos, a melyek abban az időben keletkeztek, a mikor a kezességet vállalóknak — mint a pénzintézet felelős alkalmazottainak — a pénzintézet üzleti életet irányítani, az üzlet anyagi sikereit biztosítani és fokozni módjukban állott; mert a jogok és kötelezettségek szerves összefüggő természetéből is okszerüleg következik, hogy az elvállalt esetleges anyagi koczkázattal szemben az intézet vezetésére való befolyás joga nyújthatja egyedül azt a jogszerű alapot, hogy az intézet érdekében elvállalt kötelezettségekre vonatkozólag — erre