Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

B3 sával használatul átadta a részvénytársaságnak oly kikötéssel, hogy ha a részvénytársaság az 51,000 K át 8% kamatával 10 év alatt évi 1000 K részletekben megfizeti, a gyár a részvénytársaság tulajdonába megy át s ha a fizetési részleteket nem tartja be, felperes jogosítva lesz a gyárat végrehajtást szenvedő használatából elvonni. A megbízott által szerzett jogok és kötelezettségek jogszabály szerint a megbízót illetik meg, ennélfogva a felépített fűrészgyár a tényállás szerinti megbízás folytán a végrehajtást szenvedő tulajdonába ment át és F. Jenő az 51,000 K építkezési költség erejéig a végrehajtást szenvedő hitelezőjévé vált, és tekintettel arra, hogy a fűrészgyár az Ítéleti tényállás szerint a felépítés után a végrehajtást szenvedő rendelkezése alá került és az építkezési költség és kamatjának törlesztése fejében a végrehajtást szenvedő ezt jóval meghaladó összeg visszafizetésére kötelezte magát és a felebbezési biróság az alperesek kifogása daczára e körülmény indokát az eljárás folyamán fel nem derítette és tényként nem állapította meg, hogy a nevezetteknek akarata nem elpalástolt zálogügyletnek megkötésére irányult. A keresk. törvény 190. §-a értelmében felperes mint igazgatósági tag az igazgatósággal szemben harmadik személynek tekinthető nem lévén, ha az igazgatóság jogköre az alapszabályokban vagy közgyűlési határozatokban korlátozva lett, ez a korlátozás felperessel szemben joghatályos és habár alperesek ellenvetették, hogy a részvénytársaság igazgatósága a fűrészgyárat elidegeníteni jogosult nem volt, a tárgyalást ennek a körülménynek kitisztázására sem terjesztette ki. Jogszabály az is, hogy ha a végrehajtást szenvedő vagyonának elidegenítésével ebben az időpontban volt hitelezők elől a végrehajtási alap elvonatik és erről vevő tudomással bír, a kötött jogügylet a hitelezőkkel szemben joghatálynélküli és a felebbezési biróság Ítélete sem a hitelezők követelésének keletkezési időpontjára és arra sem foglal magában tényállást, hogy végrehajtást szenvedő más végrehajtás alá vonható oly vagyonnal rendelkezik-e, hogy a hitelezők abból fedezetet nyerhetnek. A hitelezők jogainak állítólagos kijátszása megállapítása czéljából lényeges befolyással birhat az a körülmény is, hogy az I. és II. r. alperesek követelése nem a gyári üzem folytatására