Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

49 fennforgó esetben iehát a S. E. idézett szakaszai alkalmazhatók sem lettek volna; minthogy azonban a felperes az őt a bérlemény visszabocsátására kötelező elsőbirósági Ítélet ellen felebbezett, ezzel a cselekményével kétségtelen jelét adta a szerződéshez és a bérlemény megtartásához való ragaszkodásának és igy a bérlemény visszabocsátása azzal a jogfenntartással történtnek tekintendő, hogy a felperes a bérleti szerződési viszonyt fenntartani kívánja és a felsőbb biróságoknál kedvező Ítéleteket nyervén, kártérítési joga ezáltal keletkezett. Ámde kártérítést szerződési viszonyokban csak az a szerződő fél követelhet, a ki szerződési kötelezettségét a maga részéről teljesíteni kész és ennek jelét is adja. A felperes kártérítési igényének érvényesíthetése tehát attól az előfeltételtől függ, hogy a felperes az 1910 április 23-án történt visszabocsátás küszöbén 1910 május 1-én, valamint a per folyama alatt esedékessé vált l/t évi bérrészleteket teljesítse, ezek el nem fogadása esetében pedig azokat birói letétbe helyezze. A felebbezési bíróság a saját elfoglalt álláspontja mellett a kártérítési igény érvényesíthetésének erre az első feltételére vonatkozó tényállás megállapításába, vagyis annak a megállapításába, hogy a felperes a bérrészleteket megfizette-e az alperesnek, azokkal az alperest megkinálta-e és el nem fogadásuk esetében azokat birói kézbe letette-e, nem bocsátkozott. A tényállásnak ebben az irányban teljes hiánya miatt az ügy ezúttal eldöntésre nem lévén alkalmas, a megtámadott Ítéletet a S. E. 204. §-a alapján feloldani és a felebbezési bíróságot a tényállásnak ebben az irányban megállapítására s a kifejtendőkhöz képest az összes költségre is kiterjedő új határozat hozatalára utasítani kellett. (Kir. Guria G. 70/1913. 1913 november hó 6-án.) Curiai határozatok. XIX. köt. 4