Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

4 alhaszonbérlőtől ifj. B. Kálmán részére lefoglalt; és 1912 október l én esedékes 18,000 K, valamint 1913 márczius, illetve április 1-én esedékes 18,000 K alhaszonbérkövetelést a foglalás alól felmentette és az összes elsőbirósági, felebbezési és felülvizsgálati költséget kölcsönösen megszüntette a következő indokolással: Alaposnak találtatott a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett akkor, a mikor az alperes kir. kincstár javára ifj. B. Kálmán ellen, állami adók és végrehajtási költségek fejében lefoglalt alhaszonbér követeléseket a foglalás alól fel nem mentette annak ellenére, hogy ifj. B. Kálmán adóvégrehajtást szenvedő ezeket az alhaszonbér követeléseit még a foglalás előtt az igénylő felperesre engedményezte. A felebbezési biróság Ítéletében is megállapítást nyert, de az indokokban felhívott közjegyzői okiratba foglalt kötelezvény 3. és 4. pontja is bizonyítja, hogy id. B. Kálmán a tulajdonát tévő pellérdi és egyéb községbeli ingatlanait fiának ifj. B. Kálmánnak haszonbérbe adta; továbbá hogy ifj. B. Kálmán ezt a főhaszonbérleti jogát akként értékesítette, hogy a birtokot H. Henriknek alhaszonbérbe adta, és ebből folyó alhaszonbér követelését az igénylő felperestől felvettnek elismert 575,000 K pénzkölcsön biztosítására, helyesen törlesztésére, az igénylő felperesre még 1911 augusztus 4 én engedményezte. Minthogy pedig a m. kir. kincstár végrehajtató alperes az ifj. B. Kálmán terhére kivetett állami adók és végre haj tá sí költségek behajtása czéljából ennek az alhaszonbérleti követelésnek részleteit csak később az engedményezés megtörténte után, 1912 szeptember 11-én foglalta le, a mikor a felperes ezekre az alhaszonbért követelési részletekre engedmény jogczímén a tulajdonjogot megszerezte, ennélfogva a felperesnek tulajdoni igénye alaposnak bizonyult. Nem változtat ezen a jogi álláson az a körülmény, hogy az állami Ilí-ad osztályú keresetadó ifj. B. Kálmán mint főhaszonbérlő azon jövedelmének mérve szerint vettetett ki, a melyet ez az ő alhaszonbérlőjétől alhaszonbér czimén élvezni jogosult, sem pedig az a körülmény, hogy ifj. B. Kálmán az ebből a főhaszonbérletből eredő összes jövedelmét a felperes irányában fennálló tartozása biztosítására, illetve kielégítése végett lekötötte, úgy, hogy a szóban forgó adótartozásának kielégítésére nem maradt alap,