Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

180 még a bérlemény területén volt; végül, hogy terményeit, pelyváját és szalmáját 1913. évi ápril havában is a bérlet területén tartotta. A felperes nem mutatta ki, hogy a felebbezési bíróság ezt a tényállást valamely eljárási szabálysértéssel állapította volna meg, ezért az a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Ebből a tényállásból a felebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg jogkövetkeztetés útján azt a további tényt, hogy: «a felperes a bérleti idő kezdetén sem az épületeket használható állapotban átadni, sem a haszonbérlet tárgyát tevő ingatlanokat az alperesek kizárólagos rendelkezése alá bocsátani nem volt képes, mert az épületek használhatatlanok voltak, az előző bérlő pedig terményeivel és jószágaival a bérlet területén volt». Anyagi jogszabály, hogy a bérlemény a bérlőnek rendeltetésszerű állapotban adandó át, ez a bérbeadóra nézve oly általánosan és feltétlenül kötelező jogszabály, hogy szerződési külön kikötés nélkül is a szerződésteljesítés kötelezettségének elsőrendű, lényeges feltételét és alkatelemét képezi; Ugyancsak anyagi jogszabály, a kétoldalú szerződésekre nézve az, hogy az a fél, a ki a maga részéről nem teljesít, az a másik féltől teljesítést követelni nem jogosult. Minthogy az előadottak szerint felperes a haszonbérleti szerződést a maga részéről nem teljesítette, mert a bérelt birtokot a haszonbérlő kizárólagos használatába és rendeltetésszerű állapotban még az átadásra kijelölt és kikötött időn túl hónapokon át nem volt képes átbocsátani, s ez okból a haszonbérlők teljesítésre vagy a szerződés fenntartására nem kötelezhetők: a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy felperest keresetével elutasította, és a viszonkeresetnek helyt adott. A fent kifejtettek szerint az a ténykörülmény, hogy a 4 •/. alattiban foglalt megállapodás hatályosan létrejött-e vagy nem'? a per eldöntésére közömbös, és ezért a felperesnek a 4 •/. alatti létrejöttének meg nem állapítása miatt eljárási szabálysértésre alapított panasza tekintetbe nem vehető; egyebekben — annak a megjegyzésével, hogy a felülvizsgálat során becsatolt NB—NB/3. alatti bizonyítékok, mint nem valamely eljárási szabály nem alkalmazása vagy nem helyes alkalmazására vonatkozók a S. E. 197. §-a értelmében e helyütt figyelembe nem vehetők — felperes-