Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

178 mert a felebbezési bíróság a felperes részéről a székesfőváros rendőrkapitányi hivatalához intézeti följelentés, a felperes nyomozati vallomásáról fölvett jegyzőkönyv, a felperesi levelek, továbbá a kereset alapját képező kötelezvény adatainak egybevetése és az alperesek eskü alatti vallomásának tüzetesen indokolt mérlegelése alapján, szóval az egész bizonyítási anyag tekintetbevételével és így jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást. Az a felülvizsgálati panasz is alaptalan, hogy alpereseknek a tiltott ügyletre alapított kifogására más bizonyíték hiányában a S. E. T. 96. §-a értelmében nem alperesek, hanem felperes volt volna vallomásának esküvel való megerősítésére bocsátandó, mert a S. E. T. 96. §-a értelmében a bíróság a bizonyító felet is esküre bocsáthatja akkor, ha a fennforgó körülményeknek a 64. §. szerinti mérlegelése után úgy találja, hogy az ellentétes vallomások közül a bizonyító fél vallomása mutatkozik valószínűnek ; és mert a felebbezési bíróság az ítéleti tényállásában tüzetesen indokolt bizonyító adatoknak mérlegelése után az alperes vallomását valószínűbbnek találta, mint a felperesét és ily körülmények közt az alperesek eskürebocsátása nem történt jogszabálysértéssel. Minthogy pedig a felebbezési bíróság által jogszabálysértés nélkül megállapított és a S. E. T. 197. §-a értelmében, a felülvizsgálati eljárás során irányadó ítéleti tényállás szerint, az A) alatti kötelezvénynek az a tartalma, hogy felperes 1910. évi márczius hó 30-án 4000 K-át az elsőrendű alperesnek kölcsön adott, valótlan, ellenben megállapíttatott, hogy felperes az elsőrendű alperessel, ennek rábeszélésére abban állapodtak meg, hogy felperes pénzén Montecarlóban közös nyereségre megkísérlik az ottani játékbankon annak a játszási módszernek az alkalmazását, a melyet elsőrendű alperes csalhatatlannak jelzett; végül: hogy az alperesek az elsőrendű alperes által a felperes pénzén folytatott szerencsejátékból bekövetkezett veszteségnek, illetve e veszteség egy részének, valamint az avval kapcsolatos utazási és ellátási költségeknek a megtérítéséül vállaltak az A) alattiban a felperessel szemben 4000 K erejéig egyenes adósi és készfizetői kezességet; minthogy nemcsak játékból, vagy fogadásból eredő követelés