Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

172 A felebbozési bíróság az élsőbiróság ítéletében felhozott tüzetes indokolásra való utalással és annak elfogadásával megállapított azt a tényállást a felperes azért támadta meg; mert a kihallgatott dr. 0. Valér orvos-szakértő tanú által foganatosított egyoldalú vizsgálat eredményeként kiállított bizonylat és az erre alapított véleménye az: «Igazságügyi orvosi tanács»-nak nem alkalmas bizonyítékok annak megállapítására, hogy a felperes által szült gyermek az 1909. évi június 2-iki közösülésből nem származhatott és nem ronthatják le az Osztr. polg. törv. 163. §-ában a természetes apaság tekintetében felállított vélelmet, a felebbezési bíróság tehát anyagi és eljárási szabályt sértett azzal, hogy a törvény határozott rendelkezésével szemben a fenti bizonyítási a ténymegállapítás alapjául elfogadta. Felperesnek ez a panasza alapos; mert meg nem támadott tényállás, hogy alperes a felperessel 1909. évi június hó 2-án nemileg közösült és hogy felperes 1910. évi január hó 18-án egy fiúgyermeket szült. Állandó bírói gyakorlattal megállapított jogvélelem, hogy a ki a gyermek anyjával bebizonyítottan oly időszakban közösült, melytől a szülésig hatnál nem kevesebb és tíznél nem több (182—300 nap) hónap mult el, az — a gyermek nemzőjének tekintendő. A fentebbi tényállás szerint ez a jogvélelem a felperes által szült: «Bertalan» utónevű gyermekre vonatkozólag az alperessel szemben fennáll. Minthogy ezzel a jogvélelemmel szemben a S. E. 64. §-a szerint való szabad mérlegelés ugyané törvényszakasz második bekezdése értelmében helyt nem foghat, de egyébként is pusztán a gyermek fejlődési fokából való tudományos következtetésre alapított orvosszakértői vélemény ezen, a felek nemi közösülésének bebizonyított tényén nyugvó jogi vélelem megdöntésére nem alkalmas: a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy eme tény figyelmen kívül hagyásával alperes természetes apaságát meg nem állapította. Ezért a m. kir. Curia a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adva, a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta és alperesnek az általa nemzetinek tekintendő természetes gyermek tartására való kötelezettségét jogilag megállapított;!. A tartás mennyiségének ténykérdésében a m. kir. Curia