Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

159 Bérleti jogviszonyoknál jogszabály az, hogy ha a bérelt lakás olyan állapotban van, hogy annak használata az egészséget veszélyezteti; a bérlő a bérletet bármikor felbonthatja. A m. kir. Guria I. Lajos felperesnek Sch. Lajos alperes ellen bérleti jogviszony felbontása és jár. iránti sommás perben a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adott, ennek következtében a felebbezési biróság Ítéletét megváltoztatta akkép, hogy a keresethez A '!. alatt csatolt, Kiskunfélegyházán 1913. évi január hó 6. napján kelt «Bérleti szerződés»-sel a peres felek között létesített bérleti jogviszonyt a mai alulírott napon beálló joghatálylyal felbontotta és alperest arra kötelezte, hogy a felperesnek elsőbirósági, felebbezési és felülvizsgálati eljárási perköltséget nyolcz nap alatt megfizessen, a következő indokolással: Bérleti jogviszonyoknál jogszabály az, hogy ha a bérelt lakás olyan állapotban van, hogy annak használata az egészséget veszélyezteti : a bérlő a bérletet bármikor felbonthatja. A jelen ügynek az eldöntésénél ez a jogszabály alkalmazandó; mert a felebbezési biróság Ítéletében foglalt, a S. E. 197. §, értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásnak vonatkozó részében az van megállapítva, hogy a bérelt lakás hálószobájának és e szoba előszobájának a használata az emberi egészséget veszélyezteti annálfogva, hogy a hálószobába nyíló előszobába, az udvar felé eső fal mellett egy nyitóit kút szájadéka torkollik, a melyből kiáradó talajlég a hálószoba levegőjét is elrontja. A fenti jogszabály alkalmazásával a felperes keresetének már a kiemelt tényállás alapján hely adandó; mert a lakásnak az egészséget veszélyeztető ez az állapota az egységesen bérelt egész bérleményre kihat és a felperes az egészséget veszélyeztető ezt az állapotot még arra az időre sem köteles tűrni, a mely idő a lakás jelzett állapotának esetleg lehetséges kijavítására szükségei, annál kevésbbé, mivel az alperes szerint sem vitás az, hogy ő ezt a kijavítást még a perindítás után sem eszközöli c Az anyagi jogot sérti tehát a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint a már a fenti tényállás alapján helyt álló keresetnek abból az okból nem adott helyt, hogy a lakásnak