Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

154 besítésétől számított tárgyalási időköz első felén túl, 1914. évi február 20-án beadott válasziratban előterjesztett csatlakozási kérelmet megkésés okából, a mai felülvizsgálati tárgyaláson alperesi képviselő által előadott csatlakozási kérelmet a S. E. T. 194. §-ára való tekintettel pedig azért kellett visszautasítani, mert alperes nem tette valószínűvé, hogy válasziratával hibáján kívül késett el. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint felperes megvette alperestől és ennek férjétől, D. Jánostól, mint kiskorú J. Jenő, Jolán, Róza, Erzsébet, Vilma és Mária gyámjától a felsőközépvisói 196. sz. tkjkvben 216. hrsz. a. fölvett ingatlant 12,000 K vételárért; ebből felperes 2100 K résztörlesztést teljesített alperes kezeihez és ha 1912. évi október hó 15-éig a tulajdonjog tehermentes bekeblezésére alkalmas okiratot alperes nem tudna adni, köteles 2000 K kétszeresét felperesnek megfizetni; azonban felek a határidőt meghosszabbították addig, míg a kizárólagos tulajdonjog a felperes javára bekebleztetik, a mely eset a bemutatott hiteles tkjkvi másolat szerint bekövetkezvén, a felebbezési biróság a tehermentes tulajdonjog bekeblezésére alkalmas okiratnak 30 nap alatti átadása ellenében felperest 9900 K vételárhátrálék megfizetésére kötelezte, ha pedig alperes eme kötelezettségének 30 nap alatt nem tesz eleget, ez esetben felperes a tehermentesítésre szükséges, de szám szerint meg nem határozott összeget birói letétbe helyezni és a vételárnak a letétbehelyezés után fennmaradó, szám szerint azonban szintén meg nem határozott részét pedig alperesnek kifizetni köteleztetett és felperes ennek megtörténte után a tulajdonjognak saját nevére bekebleztetésére följogosíttatott; továbbá a felebbezési biróság mellőzte az elsőbiróság Ítéletének a tehermentesítés elmulasztása esetére szóló azt a rendelkezését, mely szerint alperes 4200 K kétszeres megfizetésére köteleztetett ; ellenben azt a rendelkezését, mely szerint ha felperes fizetési kötelezettségének eleget nem tesz, az adásvételi szerződés felbontása mellett felperesre nézve a 2200 K vételárrészlet elveszettnek jelentetett ki, helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében eljárási jogszabálysértést panaszol a miatt, hogy a felebbezési biróság, jóllehet felperes az alperes tulajdonjogának eredetileg érvénytelenül történt bekeble-