Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

136 felperesnek részben tényleg megbocsátott és a házassági együtt- * * élés folytán 1910. évi január hó 7-ik napjáig tanúsított és jogilag megbocsátottnak tekintendő magatartása alperest az együttélés megszakítására fel nem jogosította, ennélfogva jelen perben az vizsgálandó, hogy felperes atyját biztatta-e, hogy férjét elverje, vagy a különélés alatt felperes a női tisztességgel és hűséggel össze nem egyeztethető oly módon viselkedett-e, hogy ezáltal a férje részéről leendő eltartásra érde­metlenné vált. A felebbezési biróságnak további Ítéleti tényállása szerint alperes felperes tagadásával szemben nem bizonyította, hogy fel­peres atyját férje bántalmazására biztatta. Megállapította továbbá a felebbezési bíróság tényként azt, hogy felperes Vízaknán fürdőzése idején levélben figyelmeztetve lett, hogy ügyeljen a fürdőzésnél, mert férjének szándéka az, hogy méh­magzatát elvetélje és anyósának pedig szándéka az, hogy őt meg­mérgezze és felperes ennek folytán féltében az ételeket el nem fogadta. Igaz ugyan, hogy felperes családja körében a levél tartalma által okozott aggodalmának kifejezést adott és hogy midőn a különélés alatt őt W. Izidor közeli rokona felelősségre vonta, mentségül a levél tartalmára, ideges voltára és terhessége folytán ingerült állapotára hivatkozott; felperes ezek szerint férjét és anyósát az említett bűncse­lekményekkel nem vádolta és jelzett eljárása súlyosabb beszá­mítás alá nem eshetik. Tény az is, hogy felperes a házasságból származott gyer­meket a különélés alatt férje és anyósa elől rejtegette és nem engedte meg, hogy a gyermekkel foglalkozzanak, de ez a tény­körülmény egymagában felperest nőtartási igényétől jogszabály szerint meg nem foszthatta és a felebbezési bíróság Ítélete sze­rint felperesre nézve az érdemtelenségi okra visszavezethető más terhelő adatot meg nem állapított. Ezek alapján, minthogy a férj jogszabály szerint vétlen nejét külön is eltartani köteles, hacsak nem bizonyítja, hogy a nő a különélés alatt tannsított viselkedésével magát erre érdemetlenné tette; továbbá, minthogy alperes ily jogalkotó lényeket nem bizo­nyított ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom