Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)
1U melyek szerint azok beleegyeznek a felperesi czég által az óvadék kiadásának saját nevében a jelen perrel történt érvényesítésébe, de tulajdonjoguk fenntartásával és illetőleg úgy, hogy az értékek az ő nyugtájuk ellenében szolgáltattassanak ki a felperesi czég kezeihez, a minek következtében felperes a felebbezési tárgyaláson kereseti kérelmét akként módositotta, hogy az alperes az óvadéknak a letevő pénzintézetek részére leendő kiadásában vagy ezek nyugtái ellenében a felperesi czég javára való szolgáltatásban marasztaltattassék. A kereseti kérelemnek olyértelmű módosítása, mely szerint a per tárgya a felperes helyett perben nem álló harmadik személyeknek vagy ezeknek nyugtái ellenében felperesi czégnek szolgáltattassék ki, nem esik a S. E. T. 31. § a szerint meg nem engedett keresetváltoztatás tekintete alá; mert keresetváltoztatás csak akkor forog fenn, ha jogváltozás áll be oly értelemben, hogy akár új tények felhozása folytán a kereseti tényalap változik meg olyannyira, hogy ennek következtében a jog sem marad ugyanaz, akár a kérelem módosul akként, hogy eredetileg nem követelt új jogérvényesítésre irányul, azonban a jelen esetben csak újabb subjectiv tények hozattak fel, a mi nem képez meg nem engedett keresetváltoztatást. A felebbezési bíróság tehát eljárási jogszabályt sértett meg, a midőn felperes kereseti kérelmének fennidézett módosítását meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősítette. Jogszabályt sértett a felebbezési bíróság az által is, hogy a felperesi czégnek kereseti jogát nem állapította meg; mert még abban az esetben is, ha az óvadékot más teszi le a helyett, a kinek szerződési kötelezettségeinek biztosítására az óvadék szolgál, az óvadék kiadásának és feloldásának kérdése az utóbbi félnek oly kiváló anyagi és jogi érdekét képezi, hogy a kereseti jogosultság ép eme jogi érdeknél fogva felperestől nem vitatható el, de másrészt a perben nem álló személyek az óvadék kiadása iránt, a felperes által való jogérvényesítésbe beleegyeztek és a kereseti kérelemnek fennidézett módosulása mellett marasztalás esetén, jogaik különben sem szenvednének sérelmet. Az előadottaknál fogva, a felperes által a S. E. T. 185. §-ának c) pontjára alapított felülvizsgálati kérelemnek helyt adni kellett, minthogy azonban alperes a kereseti követelésnek szintén a jelen perben nem álló harmadik személyre történt engedmé-