Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

110 esztendő időtartamán belül Abauj-Torna, Szepes és Zemplén megyék területén sem saját neve alatt, sem burkoltan, szabóüzletet folytatnia nem szabad ; mint üzleti alkalmazott, hasonló üzletekben Kassán, valamint a fentemlített megyék területén állást vállalnia nem szabad; a mennyiben pedig eladó emez említett rendelkezést megszegné, W. Oszkárral (a másodrendű alperessel) egyetemlegesen egy 5000 koronában megállapított, a vevő (a felperes) javára fizetendő, kártérítési összeg megfizetésére magukat egyetemlegesen kötelezik. A felebbezési biróságnak a vonatkozóan felhozott indokoknál fogva helyes jogi megállapítása szerint, a szóbanforgó 5000 koronának a kikötése kötbér kikötését tárgyazza. Minthogy a kötbérnek ugyanaz a jogi természete, mint a birságnak, a kötbér csak kifejezett szerződési kikötés esetében követelhető és ez a kikötés szorosan magyarázandó; tehát a szerződésben tüzetesen ki nem fejezett esetre ki nem terjeszthető. A fent megjelölt szerződési tilalom lényegileg a felperes javára szóló versenytilalom, mely tilalomnak a m. kir. Guria által, az alkalmazandó szoros magyarázat alapján ezennel elfogadott értelme az, hogy elsőrendű alperes attól tiltatott el, hogy szabóüzletnek a fent megjelölt tilalmi területen a maga részére nyíltan vagy burkoltan leendő folytatásával közvetlenül vagy pedig a jelzett tilalmi területen levő szabóipari üzletekben leendő segédi tevékenységgel ennek az üzletnek a javára, közvetve a felperessel versenyezzék; azonban ez a versenytilalom elsőrendű alperesnek a fentjelzett tilalmi területen kivül eső helyen létező szabóipari üzletben, segédi minőségben, kifejthető tevékenységére ki nem terjeszthető, még akkor sem, ha elsőrendű alperes ebben a segédi minőségében, a tilalmi területen fejt ki üzleti tevékenységet; mert a szerződésnek 11. pontja e részben kifejezetten csak azt a tilalmat állítja fel, hogy elsőrendű alperesnek a tilalmi területen létező hasonló üzletekben nem szabad segédi állást vállalnia. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított, a felperes által meg nem támadott tényállás szerint, elsőrendű alperes az A7. alatti szerződés létrejötte után Kassáról Budapestre távozott és B. József budapesti czégnél nyert utazói minőségben állást és ebben a minőségben a B. József budapesti czég részére közvetített ruházati megrendeléseket a tilalmi területen lakó, a tény-