Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

9j Á m. kir Guria B. Pálné sz. H. Zsuzsanna felperesnek, H. Jakab alperes elleni követelésnek birói zár alól való feloldása és jár. iránti sommás perében mindkét alsóbiróság végzését megváltoztatta, a per tárgyalását a felhozott okból felfüggeszthetönek nem tartotta és az elsőbiróságot a tárgyalás folytatására utasította a következő indokolással : Felperes igénykeresetét az alapon indítja, hogy a B. Gusztáv tartozása fejében az alperes által lefoglalt életbiztosítási összeg őt illeti. Ezzel szemben az alperes kérelmére az elsőbiróság azért rendelte el a per felfüggesztését, mert a jelen perbeli kereset beadása után alperes bűnvádi feljelentést tett B. Gusztáv és a felperes ellen hitelezési csalás miatt és e bűncselekmény tényálladékát abban látja, hogy B. Gusztáv a hitelezők kijátszására irányuló czéllal engedményezte a felperesre az életbiztosítási díjat és hogy felperes e szándékáról tudott. Mindkét alsóbiróság végzését mag kellett változtatni. Az igényper ugyanis az 1881 : LX. t.-cz.-ben megbatározott és az 1893 : XVIII. t.-cz. 229. §-a által is fenntartott, rendkívüli mértékben korlátozott bizonyítási szabályoknak megfelelően nem arra van hivatva, hogy a lefoglalt dologra, illetve követelésre vonatkozó jogosultságokat mindenkivel szemben az itélt dolog rendes hatályával végérvényesen eldöntse, hanem csakis azt a kérdést van hivatva tisztázni, hogy a végrehajtatónak a foglalással szerzett zálogjoga a jelenben, az adott tényleges körülmények között fennmaradhat-e az igénylőnek állított erősebb jogával szemben. Az igényper sajátos czéljával és természetével tehát nem fér össze, hogy tárgyalását a per tartama alatt tett bűnvádi feljelentés miatt a bűnvádi eljárás befejezéséig az igénylő ellenzése daczára is felfüggeszszék és ezzel megkerüljék az 1881 : LX. t.-cz.-nek az eljárás gyors befejezése végett a bizonyítás korlátozása tekintetében tett intézkedései és különösen illuzóriussá tegyék a 97. §. ama szabályát, hogy a tárgyalás elhalasztásának csak a felek beleegyezésével van helye. Mert e § máskép nem értelmezhető, minthogy mellőzni kell minden olyan eljárást (bizonyítást, felfüggesztést), a mely a tárgyalás elhalasztását teszi szükségessé s a melyet a felek egyike ellenez. Ezért a rendelkező rész szerint kellett határozni. (Kir. Curia H. 37/913. 1913 deczember 12.)