Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

78 K-ban volt megállapítandó, mert a tényállás szerint az alperes által engedményezett követelések és adandó egyéb értékek 100,000 K kölcsön fejében adattak s a kérdéses követelés az engedményezési okiratban 1000 K értékűnek van feltüntetve. Ezekhez képest az alperest jelen itélet rendelkezése szerint elmarasztalni s az összes költségeket a S. E. 110., 168. és 204. §. értelmében a felek közt megszüntetni kellett; mert a felperesek részben lettek pernyertesek és a felülvizsgálati kérelem is csak részben vezetett sikerre. (Kir. Guria G. 98/913. 1913 november 27.) 3389. Csak a kezest illeti meg a visszatérítési kereseti jog az adósért teljesített fizetés esetében a kezestárs ellenében és az a körülmény, hogy a hitelező az adós ellen, mint kezes és nem mint főadós ellen adott be keresetet, a kezességi minőséget meg nem állapítja. A m. kir. Guria K. József felperesnek, K. Péter alperes ellen 3286 korona 44 fillér és jár. iránti sommás perében felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította és őt a felülvizsgálati költség megfizetésére kötelezte a következő indokolással: A felebbezési bíróság Ítéletének a S. E. T. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás rendén irányadó tényállásban megállapíttatott, hogy felperes azt a 8000 K pénzösszeget, a melyből kifolyólag alperes ellen a jelen keresetet indította, mint adós vette fel a hitelező k.-i takarék- és hitelszövetkezettől; továbbá, hogy az erről kiállított kötelezvényt is adósi minőségének kifejezett és határozott kitüntetése mellett irta alá sajátkezűleg és ez alkalommal határozottan kijelentette, hogy ő csakis úgy vállal kezességet, ha felperes mint adós szerepel a kötelezvényen, mert ha csak K. János lenne az adós, ezért nem vállalna kezességet. Minthogy eme tényállás szerint felperes adósi minőségben vállalt kötelezettséget, a felebbezési bíróság ebből a tényállásból helyesen vonta azt a jogi következtetést, hogy felperes a hitelezővel szemben alperesnek nem volt kezestársa, hanem hogy felperes is adós volt és így a mennyiben felperes eme kötelezvényből kifolyóan elvállalt kötelezettsége alapján a kereseti összeget