Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

71 mely szerint megengedett birtokbavétel esetén a kisajátító a kisajátított területeken a kártalanítási eljárás előtt a tulajdonos beleegyezése nélkül is megkezdheti az építési munkákat, az következik, hogy a megengedett birtokbavétel időpontjától kezdve a tulajdonos rendelkezése megszűnt. A m. kir. Guria S. Mihály és neje felperesnek, B. H. vasutak R. T. czég alperes ellen 2566 K és jár. iránt indított sommás perben alperes felülvizsgálati kérelme folytán a felebbezési bíróság Ítéletének alperest elmarasztaló részét megváltoztatta, felpereseket keresetükkel egészen elutasította, ellenben felperesek felülvizsgálati kérelmének helyt nem adott és felpereseket perbeli, felebbezési és felülvizsgálati költségnek megfizetésére kötelezte a következő indokolással: Alperes a felebbezési biróság Ítéletének marasztaló részét a S. E. T. 185. §-ának a) és c) pontjai alapján anyagi és eljárási jogszabály megsértése miatt, míg felperesek a felebbezési biróság Ítéletének elutasító részét anyagi jogszabálysértés miatt támadták meg felülvizsgálattal. A m. kir. Guria alperesnek felülvizsgálati panaszait alaposaknak, ellenben felperesek felülvizsgálati kérelmét alaptalannak találta. A felebbezési biróság Ítéletének a S. E. T. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállásában ugyanis megállapíttatott, hogy felperesek által kisajátított terület egy részét alperesnek birtokbavezetése után szántották fel, vetették be részben burgonyával, részben répával és használtak fel e földön tíz szekér trágyát, továbbá megállapítást nyert a felebbezési biróság ítéletében az a tényállás, hogy felperesek az alperestől kisajátított és alperes által 1910. évi deczember hó 24. napján birtokba vett ingatlanból 500 • öl területen az 1906. évi tavaszán 1400 • öl területen pedig 1910. év tavaszán vetették el azt a luczernát, a melynek a keresetben felszámított értékét, mint a tőlük kisajátított ingatlanon talált függő termés egyenértékét vették követelésbe, mindezek alapján pedig a felebbezési biróság a kereseti követelésből 194 K-t az alperesnek a trágyázás, szántás és a burgonyával és répával bevetése által felperesek kárára történt jogtalan gazdagodás czímén, míg 573 K 84 fillért a függő termés elvétele által szenvedett károsodás czímén ítélt meg a felperesek részére.