Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

61 vevőnek kártérítési kereshetőségi joga van és ezt nem szüntette meg az a körülmény, hogy felperes az alperestől vett üzletet időközben öcscsére ruházta át. Alaptalan az a felülvizsgálati panasz is, mely szerint a felebbezési bíróság nem vette volna figyelembe alperesnek a szerződéskötés idejében volt kiskorúságra alapított kifogását, mert a febbezési bíróság meg nem támadott Ítéleti tényállása szerint alperes a kiskorúságában megkötött adásvételi szerződésből kifolyólag nagykorúságának elérése után az 1912. Sp. 632. sz. a. sommás perben a saját javára jogokat érvényesített, már pedig ez a ténye a kiskorúságában [kötött szerződés elismerését és elfogadását képezi és így azt a szerződést az annak megkötése idejében volt kiskorúsága miatt többé sikerrel nem támadhatja meg. Panaszolja továbbá alperes felülvizsgálati kérelmében azt, hogy a felebbezési biróság megsértette azt az anyagi jogszabályt, mely szerint az írásbeli szerződéssel egyidejűleg, vagy azt megelőzően létrejött olyan szóbeli megállapodás, mely a szerződő felek helyzetét lényegesen megnehezíti, nem érvényes. Ez a panasz is alaptalan, mert a febbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás szerint a felek közt létesített az a megállapodás, melynélfogva a köztük megkötött adásvételi szerződés feltételeként kiköttetett, hogy alperesnek abban a városrészben, a melyben a felperesnek eladott ház és üzlet van, az eladotthoz hasonló üzletet nyitni nem szabad, a szerződés megkötésének alapfeltételét képezte, ennek érvényességét és joghatályát az a körülmény, hogy az írásbeli szerződésbe nem vétetett be, annál kevésbé érintheti, mert a felebbezési biróság ítéleti tényállásában megállapítást nyert az, hogy alperes e feltételt, mint szerződési feltételt maga elismerte, azonban annak írásbafoglalását szükségtelennek nyilvánította. A most említett feltételnek, mint a jóerkölcsökbe ütköző versenytilalmat képező feltételnek érvénytelen voltára alapított felülvizsgálati panasz sem volt figyelembevehető, mert az a szerződési megállapodás, melynélfogva valaki magát a másik fél irányában arra kötelezi, hogy bizonyos meghatározott területen versenyüzletet nem fog nyitni, mint a tulajdonos rendelkezési jogának önkéntes korlátozása, a m. kir. Curiá-