Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)
55 az alperes vagyontalan szülőit per útján kényszerítette házmesteri állásuk és lakásuk elhagyására, annyira fel lett volna dúlva, hogy a békés együttlakás nem is remélhető, a minek jogi folyománya az, hogy a tartásnak pénzbeli egyenértékét követelni jogosultak a felperesek. Minthogy azonban a felebbezési bíróság téves jogi álláspontjánál fogva nem bocsátkozott a tényállásnak abban az irányban megállapításába, hogy a perbe vont-alperesek mily vagyoni és jövedelmi viszonyok közt élnek, milyen összegű tartásdíj felel meg a felperesek társadalmi állásának és ezekhez képest tekintettel a felperesek többi négy, perbe nem vont gyermekének vagyoni állására is, a perbe vont két alperest milyen mérvben terhelheti a pénzbeli tartás fizetése, ennélfogva a felebbezési bíróságot ebben az irányban további eljárásra és új határozat hozatalára utasítani kellett. (Kir. Curia G. 78 913. 1913 május hó 2.) 3291. A felebbezési bíróság ítéleti indokolása szerint a tanuk vallomását és a per összes adatait tüzetesen mérlegelte és meggyőződését ez alapon állapította meg és indokolási kötelességének is eleget tevén, mérlegelésének az az eredménye, hogy a tanuk vallomásának hitelt mennyiben tulajdonított és ez által mit talált vagy mit nem talált bizonyítottnak és hogy meggyőződésének megállapítására a további bizonyítás felvételét szükségesnek nem látván, azt el nem rendelte, a S. E. 64. és 197. §-a értelmében felülvizsgálat tárgyává nem tehető. A m. kir. Curia S. takarékpénztár felperesnek T. Mariska és társai alperesek ellen 5158 K és jár. iránt folyamatba tett sommás perben alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: Alperesek panaszai alaptalanok. A felebbezési bíróság ítéleti indokolása szerint a tanuk vallomását és a per összes adatait tüzetesen mérlegelte és meggyőződését ez alapon állapította meg és indokolási kötelességének is eleget tevén, mérlegelésének az az eredménye, hogy a tanuk vallomásának hitelt mennyiben tulajdonított és az által