Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

39 A S. E. 185. §-ának c) pontja alapján megtámadja ugyan alperes a tartási kötelezettség jogi megállapítására vonatkozó tényállást is, panaszai azonban alaptalanok, mert a szolgáltatott bizonyítékok kötelező bizonyítási szabály megsértése nélkül történt mérlegelésének eredménye a felülvizsgálat alól el van vonva. Alperesnek a tartási kötelezettség jogi megállapítására vonatkozó panaszai tehát minden irányban alaptalanok lévén, felülvizsgálati kérelmét e részben el kellett utasítani. De alaptalannak találtatott s ekként el kellett utasítani felperes csatlakozási kérelmét is, mert megjegyezve azt, hogy a tényállás ellen emelt panaszai az itt fennebb kifejtetteknél fogva tekintetbe vehetők szinte nem voltak, a mennyiben a nő férje sérelmes tényeit tudva vagy gyanítva, azzal az együttélést folytatja, a korábbi tények külön kifejezett kijelentés nélkül is a megbocsátás tekintete alá esnek, a mi azonban mint fentebb kifejtetett, nem zárja ki azt, hogy a megbocsátott tények későbbi megismétlésénél újabban tekintetbe vétethessenek. Azonban alaposnak találtatott alperesnek ama felülvizsgálati kérelembeli panasza, a mely a felebbezési bíróság Ítéletének ama része ellen irányul, a melylyel a különtartás pénzbeli egyenértéke és illetve a tartásdíj összege megállapíttatott. Az ideiglenes nőtartás iránti pernek ugyanis az lévén az egyedüli czélja, hogy mindaddig, míg a házastársak vagyoni viszonyai a bontóperben véglegesen rendeztetnek, a nő megélhetése biztosítva legyen, a mennyiben a nő különélésre jogosult, a tartás pénzbeli egyenértékének meghatározásánál a házastársak társadalmi állása mellett nemcsak a férj, hanem a nő vagyona és jövedelme is tekintetbe veendő és mérlegelés tárgyává teendő. A felperest megillethető tartásdíj megállapításánál a felebbezési bíróság ezt a jogszabályt megsértette; mert Ítéletének indokai szerint a peres felek társadalmi állását és alperes vagyoni viszonzait mérlegelte ugyan, azonban annak ellenére, hogy alperes vitatta és megállapíttatni kérte, hogy felperes is jelentékeny vagyonnal és jövedelemmel bir, a felperes vagyoni viszonyait mérlegelése körébe egyáltalán bele nem vonta és ekként a tartásdíjnak egyébként a tényállás keretébe tartozó megállapítása jogszabály megsértésével történvén és ebből eredően az az Ítéleti rész felülvizsgálat alapjául nem szolgálhatván, azt a S. E. 204, §-a alap-