Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

-21 fizetésére nem kötelezte és a felebbezési bíróság a felebbezésnek jogszabálysértés nélkül helyt adhatott és pedig a S. E. 148. §-a, 31. §-a 2. pontjára tekintettel még abban az esetben is, ha felperesek eziránt az elsőbiróság előtt kérelmet elő nem is terjesztettek ; különben alperes pervesztes lévén, a szükségesnek talált előleges birói szemle költségei megtérítésében is helyesen maraszialtatott, mert ez a perköltségnek kiegészítő részét képezi. (Kir. Guria G. 327 1912. 1913 február 13.) 3277. Az ideiglenes nőtartásdíj a házassági együttélés megszakításának napjától jár, ha ettől az időtől a kereset beadásáig hosszú idő nem telt el. A felebbezési bíróság Sz. István felperesnek Sz. Istvánné alperes elleni ideiglenes nőtartás és jár. iránti sommás perében alperest a kereset beadása napjától marasztalta ideiglenes nőtartás fizetésére, a m. kir. Curia pedig felperes csatlakozási kérelme következtében megváltoztatta a felebezési bíróság ezen döntését és alperest 1909 április hó 15. napjától kötelezte a tartásdíj megfizetésére a következő indokolással: A m. kir. Curia alperesnek ideiglenes nőtartási kötelezettségét 1912. G. 220. sz. a. kelt ítélete rendén megállapítván, ebben a perben már közömbös az, hogy a házastársak különélésében felperest vétkesség terheli-e, és ha alperes ennek megállapítása végett kérelmet terjesztett volna is elő, a mi azonban a felülvizsgálati eljárásban bizonyítékul elfogadható iratokból ki nem tűnik, a felebbezési bíróság ez állítólagos kérelem teljesítésének mellőzésével sem eljárási, sem anyagi jogszabályt nem sértett. A felebbezési bíróság ítéleti tényállásának megállapításánál a peres felek társadalmi és vagyoni viszonyait tekintetbe vette és ezeknek mérlegelésével állapította meg a felperes eltartására szükségesnek talált tartásdíj mennyiségét és indokolási kötelességének is eleget tevén, ez a megállapított tényállás a S. E. 64. és 197. §-a értelmében sikeres felülvizsgálat tárgyává annál kevésbé tehető; mert alaptalan felperesnek is a miatt emelt panasza, hogy a felebbezési bíróság alperest jövedelmeinek mennyisége tekintetében eskü alatt ki nem hallgatta;