Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

12 akkor, a mikor a végleges okirat kiállítása az ügylet érvényességének feltételéül nem tétetett. De alaptalan az olyan irányú érvelés is, hogy az okiratba foglalt szerződési nyilatkozatok csakis az osztr. ptk. 936. §-a alá eső jövendőben kötendő szerződés iránti egyezkedés jellegével bírnak ; mert világosan ki van fejezve az okiratban, hogy az alperes vármegye alispánja bérbeadja, a felperes pedig a «fenti» részletes feltételek alatt bérbe veszi a Vigadó-épületet, és meg van határozva az időtartam kezdete és vége, valamint a fizetendő egy évi bérösszeg s kiköttetett a 600 K készpénzbeli szerződési biztosítéknak 48 óra alatti letétele, ezek a szerződési nyilatkozatok pedig nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a bérleti szerződés egy évre az osztr. ptk. 1090. és 1094. §-a szerint megköttetett, az a körülmény pedig, hogy a felperes, bár a bérletet 1904. évi deczember 31-én átvette és mégis az 1U évi bért, a melynek előleges fizetése sem a részletes feltételek 9. pontjában sem a szerződési nyilatkozatban kikötve nincs, meg nem fizette, a bérleti jogviszonyt meg nem kötötté nem tette, sem meg nem szüntette. A csatolt írásbeli szerződési nyilatkozatok szerint a Vigadó bérbeadását a vármegye alispánja létesítette és Cs. vármegye törvényhatósági bizottsága az 1904. évi deczember hó 29-én tartott rendkívüli közgyűlésében 8096. sz. a. hozott határozattal a magánjavak igazgató tanácsának azt a határozatát, a melylyel tudomásul vette, hogy a bérbeadásra kiküldött bizottság a Vigadót felperesnek 1905. évre 6000 K bérösszegért bérbeadta, jóváhagyta. Az ilyen tárgyú törvényhatósági bizottsági határozat pedig nem tartozik azok közé, a melyek az 1886. évi XXI. t.-cz. 5. §-a szerint csak ministeri jóváhagyás után hajthatók végre. Egyébként pedig ez a határozat a 600 K biztosítéknak átvétele és a szóbanforgó épületnek a felperes részére bérbe való tényleges átadása által már végre is hajtatott; ilyen körülmények közt alaptalan az alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság az 1886. évi XXI. t.-czikk 5. §-a d) pontja és az osztr. ptk. 867. és 27. §-a rendelkezéseinek megsértésével nem tekintette a haszonbérleti szerződést az alperesre nézve érvényesen létre nem jöttnek. Nem bir alappal az a panasz sem, hogy a felebbezési bíróság figyelmen kívül hagyta az osztr. ptk. 1304. §-a rendelkezését