Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

7 tését és a haszonbérleménynek ugyanakkor a vevő birtokába bocsátását szerződési kikötésnél fogva követelhesse, nem állván ellene ennek a döntésnek jogilag az, hogy a haszonbérlő alperes, felhasználva az önmaga által is előidézett azt a körülményt, hogy a másodfokú gyámhatóság az ő felebbezése következtében is az árvaszék jóváhagyó határozatát még 1912. évi február hó 1 -ét megelőzőleg az ő jogerőre nem emelkedett határozatával meg­semmisítette, a haszonbérleménynek a vevő birtokába még akkor át nem bocsátott részében jogtalanul megmaradt. Ezekből az indokokból a felebbezési biróság Ítéletének meg­változtatása mellett a rendelkező rész szerint kellett határozni. Áttérve Ny. Lászlónak mint Ny. József részére csak a per felebbezési szakában kirendelt gondnoknak válasziratára és csatla­kozási kérelmére, ezt hivatalból vissza kellett utasitani azért, mert Ny. László a gondnoksági tisztre nézve elődjének a főper­beli felperesnek az elsőbiróság Ítélete ellen beadott felebbezésé­től elállott, a minek következtében a felebbezési biróság az első­biróság ítéletének a gondnokolt nevében indított keresetre vonat­kozó részét érintetlen hagyta, a miből jogszerűen következik, hogy a gondnokolt nevében folyamatba tett főper ezáltal meg­szűnt és a felebbezési biróság előtt már csakis a F. Jenő által indított beavatkozási per maradt folyamatban, a melyben dr. F. Zoltán korábbi gondnok a beavatkozó jogát az elsőbiróságnál elismerte, ebben a beavatkozási perben pedig a mostani gond­noknak a korábbi gondnok felebbezésétől való elállása folytán a mostani gondnoknak további perbenállása is megszűnt, minél­fogva a mostani gondnokot a reá nem vonatkozó felebbezési bírósági ítélet ellen a beavatkozó részéről beadott felebbezésre a válaszirat adásának és a csatlakozásnak joga meg nem illeti. Végül annak megjegyzése mellett, hogy a haszonbérlő alperes részéről a felülvizsgálati tárgyalásnál szóval előadott azok az új tényállítások, a melyek az alsó bíróságoknál elő nem fordultak, a S. E. 197. §-a értelmében tekintetbe vehetők nem voltak, a haszonbérlő alperes válasziratában a felebbezési biróság Ítéleté­nek helybenhagyását bizonyos indokoknak helyesbítése mellett kérte ugyan, azonban az erre vonatkozó fejtegetései annak követ­keztében, hogy a felebbezési biróság Ítélete a felülvizsgálati bíró­ságnál megváltoztatva lett, tehát annak indokai is megdőltek, tárgytalanokká váltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom