Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

99 tolt levelek közül csupán az első bíróságnál 1912. Sp. II. 75 14. sz. jegyzőkönyvhöz csatolt 1911 január 15-én kelt levél és a felebbezési tárgyalásnál B) alatt csatolt 1911 január 16-án kelt levél korábbi keletű a 3. sz. alatti kötelező nyilatkozatnál, ezek közül pedig a B) alatti levél tartalmát a felebbezési bíróság mérlegelése körébe vonta, a többi csatolt levelek pedig a 3. sz. alatti okirat kelte utáni időből valók levén, azok tartalma az állítólagos megtévesztésre okul nem szolgálhatott, és ez irányban való mérlegelésük szükségtelen volt. A per eldöntésére épen semmi folyással nincs az a ténykedés, hogy a gyógytár korábbi bérlői a szerződési biztosíték kamatját szintén levonták-e a bérből, vagy sem, ugyanazért, ha a felebbezési bíróság nem indokolta is azt, hogy ezt a ténymegállapítást milyen bizonyítékra fektette, ez a körülmény és az e miatt emelt panasz az ítéletnek feloldására nem vezethetett. Ellenben alapos a felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabály sértésével :em tekintette a szerződés megszüntetésére szolgálható okul a bérelt gyógyszertárnak az alperes részéről való olyképeni kezelését, hogy az alperes a gyógyszertárból napokig távol van, és ennek kezelését ez idő alatt gyakornokra bízza, ez által a közönség bizalmát elveszti és a gyógyszertár jövedelmezőségét csökkenti, s az ide vonatkozólag ajánlott eskü alatti kihallgatást és tanú bizonyítást a kellő indokolás nélkül mellőzte. A 2. sz. alatti szerződési okirat 6. pontjában a bérlő alperes arra kötelezte magát, hogy a gyógyszertárt a fennálló törvények, rendeletek és szabályok értelmében fogja kezelni, és ha ez ellen vétene és az illetékes hatóság e miatt kifogást emelne, esetleg bírságot szabna, vagy súlyosabb visszaélések miatt a gyógytári engedélyt megvonná, akkor a bérlő a kárt és elmaradt hasznot megtéríteni köteles ; a 7. pontban pedig kiköttetett, hogy a felperes jogosítva lesz a szerződést bírói beavatkozás nélkül is megszüntetni, ha a bérlő a gyógyszertárt a megelőző 6. pontban említett szabályellenes módon kezelné. Habár nem állapíttatott is meg tényállásként, hogy az illetékes hatóság a gyógyszertárnak az alperes által való kezelése miatt kifogást emelt, s a felperesnek a szerződés megszüntetésére való joga ez alapon keletkezett volna; ámde, ha tényállásként megállapítható az alperesnek az a cselekménye, illetve mu7*