Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)
97 kozat czímű okirat 2. pontjában pedig az a módosítás foglaltatik, hogy a bérbeadó felperes köteles lesz 1912. évi május l-ig a gyógyszertárnak olyan helyiséget szerezni, melyhez laboratórium és szerkamra is lesz. és azonfölül a házban három szobából, konyhából és pinczéből álló lakás is lesz kapható, és ha a bérbeadó felperes ezen kötelezettségének eleget nem tenne, a bérlő alperes jogosítva lesz a bérlettől minden felmondás nélkül elállani, de fennmarad az a joga is, hogy a bérletben maradjon az esetben is, ha a körülírt alkalmas lakás és gyógyszertárhelyiség nem volna kapható, s ez esetben a bérlő alperes a bérleti időn belül bármikor fél évi felmondással a szerződést megszüntetheti. Ezeknél a kikötéseknél fogva a felperesnek érdekében állott a gyógyszertár elhelyezésére szolgáló és a kikötésnek megfelelő új helyiség megszerzéséről gondoskodni, mire nézve a felebbezési bíróság, elfogadva az elsőbiróság Ítéleti tényállítását, azt állapította meg, hogy a felperes nem bizonyította, hogy ilyen helyiséget az alperes rendelkezésére bocsátott, és az a helyiség, a melyre nézve dr. Ó. Ferencz tanúval csak értekezett, de meg nem egyezett, a kikötött minőségnek meg nem felelt, s a felperes nem szolgáltatott arra nézve adatot, hogy a gyógyszertárnak jövedelmezőség szempontjából alkalmasabb helyiségben való elhelyezését az alperes valamely módon megakadályozta. Minthogy pedig a felperes ennek a tényállásnak jogszabály sértésével való megállapítására nézve adatot a felülvizsgálati kérelemben nem hozott fel, ebből következik, hogy az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a mikor az alperesnek abban a tényében, hogy a gyógyszertárnak jövedelmezőbb helyre áthelyezését megakadályozta, a szerződés megszüntetésére szolgáló okot fel nem ismerte, mérvben alaptalan. Alaptalannak találtatott továbbá a felperesnek a bérbeadott gyógyszertár jövedelme tekintetében az alperes részéről való meg tévesztésére vonatkozólag felhozott panasza is. A 3. sz. alatt csatolt okirat első pontja és illetőleg az okiratnak befejező mondata szerint a felperes az után a 15,798 K után, a melyet az alperes a felperes helyett kifizetni kötelezett, és a mely szerződési biztosítékként szolgál, 5% kamatot fizetni kötelezett, illetőleg ezt a kamatot a neki fizetendő évi bérösszegből levonni megengedte. A felperes azon az alapon is kérte a szerződés megszünteCuriai határozatok. XVIIJ. köt. 7
