Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

36 ság ezt a jogszabályt helytelenül mellőzve, az alapperbeli ítéletet hatályon kívül nem helyezte. Egyébként a felebbezési bíróságnak meg nem támadott és a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállása szerint az alapperbeli tényállás meg nem változott, alperes az F7. alatti okiratot a kereseti harmadik részletre vonatkozóan állította ki és ezzel az okirattal csak azt czélozta, hogy felperesnek módot kívánt nyújtani arra, hogy felperes a k.-i takarékpénztártól rövidesen kölcsönt vehessen fel. Ily tényállás mellett a perújításra vonatkozóan felhívott jogszabály szerint helyes a felebbezési bíróságnak ítélete, hogy felperest perújítási keresetével az alapperbeli Ítélet hatályban tartásával elutasította, helyes pedig annál is inkább, mert az F7. alatti okiratnak értelmezéséből jogilag sem állapítható meg, hogy alperes ezzel az okirattal a vételárnak leszállítása iránti jogáról lemondottnak tekintendő. Ugyanis az F*/. alatti okiratnak nem vitás tartalma szerint alperes kijelentette, hogy a felperest megillető vételári hátralékból annak idején felperes számlájára 4000 forintot a k.-i takarékpénztárnál kifizetni fog; és alperesnek ez a nyilatkozata nemcsak az esedékesség idejére, hanem a követelés iránti jogosultságra vonatkozó feltételes kijelentést foglal magában, következőleg a vitatott joglemondás esete ebben fenn nem forog. Mindezek alapján felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani és a S. E. 204. §-a értelmében az alperesi felülvizsgálati költség megtérítésében elmarasztalni kellett. (Kir. Guria I. G. 133/1911., 1911 október 0.) 3190. A nőtartási díj felemelése iránti igény nem pernjítási keresettel, hanem önálló új keresettel érvényesítendő. Ha a nő részére megítélt tartásdíj annak megélhetésére elégtelen, a férj vagyoni viszonyai pedig javultak, a tartásdíj megfelelően felemelhető, annak meghatározása pedig, hogy a nő megélhetésére mily összeg szükséges, a tényállás keretéhe tartozó ténykérdés.