Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

17 jelenlétükben írta-e alá és így alaptalan az alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság az 1868: LIV. t.-cz. 167. §-a és az 1893. XVIII. t.-cz. 73. §-a ellenére a kölcsön leolvasására és a kötelezettség elvállalására nézve bizonyítékul olyan okiratot fogadott el, amely erre nézve bizonyítékul nem szolgálhat. Az A) alatti adóslevél egyébként nem kifogásolt tartalma azt tanúsítja, hogy az abban foglalt kereseti kölcsönösszeg tekin­tetében mindkét aláíró vállalt egyetemleges kötelezettséget, a mely tény mellett teljesen közömbös az a körülmény, hogy az alperes névaláírása után látható «adós» szót nem az alperes írta, vagy ez a szó az alperes jelenlétében és beleegyezésével, avagy e nél­kül íratott-e oda, mert ha ez a szó nem volna is az adóslevélen, az alperes egyetemleges kötelezettségén mit sem változtatna és az alperesnek ebből kifolyólag felhozott az a panasza, hogy ő más minőségben és jogczímen marasztaltatott, mint a melyen szerződött és kötelezettséget vállalni akart, nem bir megállható alappal. A felebbezési bíróság tényállásként megállapította ugyan a tanúvallomások alapján, hogy az adóslevélben foglalt kereseti kölcsönösszeget a hitelező felperes K. Ignácz kezéhez adta, de minthogy ezért a kölcsönért az alperes egyetemleges visszafizetési kötelezettséget vállalt, az a körülmény, hogy a kölcsönösszeg nem az alperes kezéhez, hanem K. Jgnácz kezéhez adatott, az alperes fizetési kötelezettségén nem változtat és pedig annyival kevésbé, mivel az alperes a felülvizsgálati kérelemben maga is beismerte, hogy a kölcsön biztosítása végett a zálogjog az alperes ingatlanaira kebeleztetett be és tehát a biztosítékot zálogjog be­kebelezése által az alperes nyújtotta. Ezekhez képest alaptalan az a panasz, hogy a felebbezési bíróság megsértette azt a jog­szabályt, a mely szerint a kölcsönügylet nem az adóslevél kiállí­tása, hanem csak a kölcsön leolvasása által létesül s ez utóbbi nélkül fizetési kötelezettség nem létesül. A felebbezési bíróság tényállásként állapította meg azt is, hogy a kereseti kölcsön biztosítására kézizálogul az X) alatt csatolt elismervényben felsorolt értékpapírok adattak át a fel­peresnek és hogy azokat az értékpapírokat erre a czélra K. Ignácz adta át. Jogszabályként áll az, hogy a hitelező az egyik egyetemlege­sen kötelezett adóstárs által nyújtott biztosítékról lemondhat Curiai határozatok. XVII. köt. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom