Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

12 vizsgálati eljárásban irányadó Ítéleti tényállása szerint 1908. évi november hó 22-én 21 évi időtartamra haszonbérbe vette felperestől a 1 —i vízimalmát a hozzátartozó épületekkel, belső berendezéssel, a malom körüli 6 hold 546 D-öl belsőséggel és 24 magyar hold legelővel együtt 11,400 koronáról a későbbi átalakítások folytán egyetértőleg évi 12,000 koronára felemelt bérösszegért és alperes kötelezte magát a bérösszeget negyedévente előre megfizetni. Alperes a bérleményt S. Adolfnak albérbe adta, a haszonbérfizetést azóta az alhaszonbérlő teljesítette oly módon, hogy a felperes intézőjétől a bérösszeg fizetésének esedékességi napját megelőzőleg csekket kapott és az Vi-ed évi bért a csekklapon eleinte a sz—i kereskedelmi banknál, később pedig B—en, a magyar általános hitelbanknál fizette. Albérlő a bérfizetést mindig késedelmesen teljesítette és az 1911. évi január hó 1-én esedékessé vált 3000 korona bérösszeget csekklapon Sz—ról csak 1911. évi január hó 17. napján küldte B—re, azon napon t. i., mely napon a haszonbéri összeg nem fizetése miatt alperes ellen haszonbéri szerződés megszüntetése s járulékai iránt a kereset a sz—i kir. járásbírósághoz beadatott Felperes ezt a bérösszeget 1911. évi január hó 20. napján vette át és D '/. alatti levéllel nyomban értesítette alperest, hogy a haszonbér megszüntetése iránti keresetet fentartja. A felebbezési bíróság e tényállás alapján a haszonbéri szerződést helyesen szüntette meg, mert jogszabály szerint a haszonbér pontos fizetése a szerződésnek oly lényeges feltételét képezi, hogy annak nem teljesítése, ha ellenkezője szerződésileg kikötve nem lett, a szerződés megszüntetését vonja maga után és a felebbezési bíróság ítéleti indokolása szerint nem állapította meg, hogy peres felek e jogszabálytól eltérően állapodtak meg, sőt az alakilag és tartalmilag nem vitás haszonbéri szerződés 16. pontja szerint kiköttetett, hogy felperes a szerződést bármely pontjának be nem tartása esetén felbonthatja. Nem bir alappal alperesnek az a panasza, hogy felperes a bérfizetés tekintetében S. Adolf albérlővel közvetlen lépett jogviszonyba és ennélfogva, minthogy alperest az alhaszonbérlő bérfizetési késedelméről nem értesítette és őt bérfizetésre felhívta, a szerződés megszüntetését nem követelheti;