Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

8 1911. évi január hó 25. napján megindult mostani keresetével újból érvényesített jogi igényével szemben tehát jogerős Ítélet áll, a mely ugyanama felek közt teljesen azonos jogviszonyt dönt el. A felebbezési biróság tehát, a mely ezt a maga részéről is megállapította, anyagi és eljárási jogyszabályt sértett meg, midőn az alperesnek az itélt dolog jogczímén felhozott, magamaga részéről is helyesnek elfogadott kifogás ellenére a felperes kereseti kérelmének olyan szempontból bírálatába bocsátkozott, a mely nem a felmondás érvényességének keresetbe vett kérdését, hanem a bérleti jogviszony fönnállását vagy fölbontását tárgyazza, a bérleti szerződés egyik pontjának nem teljesítése czímén, a mely kérdés azonban a felperes keresetének nem is volt tárgya. A felperes ugyanis mindkét keresetét a felmondás érvényességének kimondására a lakbérfelmondás és lakáskiürítés iránti ügyekben követendő eljárást szabályozó, 1894. évi december hó 23-án 4873. I. M. E. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri rendeletre, mostani keresetét pedig különösen e rendelet 18. §-ára alapítja, a mely szakasz értelmében az a fél, a ki az ama rendelettel megállapított eljárásban jogsérelmet szenvedett, igényét a törvény rendes útján érvényesítheti. Ámde ennek a rendelkezésnek, a melyet megelőzően a rendelet ebben a szóbanforgó eljárásban kizárja mind a perújítást, mind a semmisségi keresetet, nem az az értelme, hogy az igényével elutasított fél mintegy jogorvoslat gyanánt új keresettel élhet, mert hiszen ez nyilván halomra döntené a perújítást és a semmisségi keresetet tiltó rendelkezést, de kizárná a jogerős ítélet megteremtette jogbizonyosságot is és merőben ellenkeznék az egész kivételes eljárásnak azzal a természetes czéljával, hogy a vitássá vált felmondást és semmi egyebet gyorsan és véglegesen eldöntse, a végből, hogy az érdekelt felek e döntés alapján intézkedhessenek a lakásban tovább benn vagy benn nem maradás ügyében. A törvény rendes útján a fél azt a jogsérelmet orvosolhatja, a melyet neki a korábbi eljárásban hozott döntés okozott és a mely ennek nem is volt tárgya. Keresheti tehát pl. a bérleti jogviszonynak megszüntetését, avagy az ebből vagy annak meg nem szünéséből eredő kárának megtérítését, de nem keresheti újból a bérelt tárgy átadását vagy átvételét ugyanarra az időpontra, a melyre a korábbi eljárásban kereseti kérelme irányult volt, ha arról jogerős Ítélet már döntött.