Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

5 azt, hogy az alperes részéről történt valamelyik lényeges szerződés­szegés följogosítaná őt a bérleti szerződésnek lejárat előtt föl­bontására. A házbérkrajczárok és egyéb járulékok nemfizetése pedig ilyen bontó okul azért nem szolgálhat, mert nem is tekintve, hogy a felperes erről csak felülvizsgálati kérelmében tesz említést, az itt fölhozott új ténykörülmény pedig a S. E. 197. és 198. §-ai értelmében figyelembe nem jöhet: a felülvizsgálati bíróság a per­hez csatolt bírósági iratokból és Ítéletekből megállapítja, hogy egyfelől a felperest már jogerősen elutasították a bérleti szerző­désnek ezen a jogczímen kért felbontása iránt indított kereseté­vel, másfelől pedig az alperes a szóbanforgó járulékokat hiány nélkül megfizette. A mi a bérösszeg egyszerre fizethetésének kérdését illeti: a felperesnek erre vonatkozó panasza is alap nélkül való, mert ebben az irányban is az összes bizonyító adatok fölhasználásával és mérlegelésével állapította meg a felebbezési bíróság az ítélet­ben foglalt tényállást. S bárha ezt a kikötést a felebbezési bíró­ság tévesen minősítette bontó föltételnek, mert az a szerződésnek egyik alkotórésze, annak megszegése pedig a szerződésszegés törvényes jogkövetkezményeivel jár: a felebbezési bíróság ítéletét e téves felfogás okából sem feloldani, sem megváltoztatni nem kellett, mert az ügy érdemének eldöntését nem érinti. A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalannak bizonyulván, őt azzal elutasítani és a S. E. 109., 168. és 204. §-ai értelmé­ben a felülvizsgálati eljárás költségének viselésére kötelezni kellett. (Kir. Guria I. G. 181/1911. 1911 július 10.) 3176. Igaz ugyan, hogy az esedékes haszonbérösszegnek késedelmes megfizetése külön kikötés hiján is ok a haszonbérleti jogviszonynak azonnal megszüntetésére; ámde ha haszonbérlő négy nappal október I-je, mint az esedékesség napja előtt értesítette a haszonbérbeadó ügyvédjét arról, hogy a félévi haszonbérösszeget október 3. vagy 4-ik napján fogja megfizetni, az ügyvéd pedig ezt az értesítést megjegyzés nélkül tudomásul vette, akkor haszonbérlő okkal következtethetett arra, hogy késésének nem lesz rá nézve hátrányos következése s

Next

/
Oldalképek
Tartalom