Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

XXVII Minthogy az ideiglenes nőtartási pernek az a czélja, hogy mindaddig, míg a házassági per birája a házasság és a vagyoni viszonyok kérdésében végleg nem dönt, a nő megélhetése biztosíttassák, ebből következik, hogy a mennyiben a nőnek magának a megélhetést biztosító vagyona, vagy jövedelme, a tartással a férj nem terhelhető. 49. A nőnek a házastársi együttélés megszakítására alapos okul szolgál az, hogy a férj a feleségével szemben nemileg tehetetlen, miért is ideiglenes nőtartást tőle követelni jogosult. 50. A nő azzal, hogy a férjének felettes hatóságához intézett beadványban férjét oly hivatalos kötelességek súlyos megsértésével vádolta, a melyek valóságuk esetében alkalmasak lettek volna nemcsak a fegyelmi eljárásnak ellenében való megindítására, hanem arra is, hogy őt hivatali pályáján, előmenetelében tartósan gátolják, érdemetlenné tette magát arra, hogy férjétől ideiglenes nőtartást követeljen. 70. A házastársak különválása esetében a nő férjét eltartani nem köteles. 105. Oly szerződés, melyet a házastársak a vagyoni viszonyok és a tartás rendezése kérdésében a folyamatba teendő vagy már folyamatba tett bontó per esetére kötnek, az 1894. évi XXXI. t.-cz. 92. §-ának rendelkezésére tekintettel, a jó erkölcsökbe nem ütközik és illetve ily szerződés az alapon, mint ha az a jó erkölcsökbe ütköznék, jogérvényesen sikeresen meg nem támadható. 108. Jogszabály az, hogy a különélő nő férjétől külön ideiglenes eltartást csak akkor jogosult követelni, ha a különélést az ő teljes vétlensége mellett egyedül a férj tűrhetetlen viselkedése idézte elő. 117. Ha alperes magatartásával a felperes nőnek a házassági együttélést tűrhetetlenné tette, íelperes nem tartozott az alperes visszahívásának eleget tenni és alperes, a ki oka a különélésnek, köteles ne|ét eltartani. 146. Nőtartási perben nem mellőzhető oly bizonyítékok felvétele, melyek alkalmasak annak megállapítására, hogy alperes, mint egy egyházi községnek lelkipásztora, híveinek tiszteletére nem érdemes. 152. 2. Törvényes kiskorúak tartása iránti jogviszony. A vagyontalan kiskorúakat, ha arra az atya és az anya teljesen képtelen, az 1877. évi XX. t.-cz. 11. §-a értelmében a nagyszülők tartoznak eltartani és neveltetni. A hatásköri bíróság az 1. sz. teljes ülési megállapodásában azt mondotta ki, hogy abban az esetben, ha törvényes születésű kiskorú gyermekek tartásáról a házassági perrel való kapcsolat nélkül van szó és nem csupán a tartási összeg, hanem a tartási kötelezettség is vitás, az ez irányban eljárás és döntés nem a gyámhatóság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. 99. Ha a nő a gyermek tartása iránt férjével felvett közjegyzői okiratban vagyoni viszonyai változása esetére a tartásdíj felemelésének