Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

XXIV nyugdíjjogosultságának megszerzése végett befizetett összeget és annak a visszafizetés követelhetésétől járó késedelmi kamatait, mert az alapszabályok fenti rendelkezése az egyesület tagjának olyan sarkalatos érdekét sérti, a mely semmiképen sem hozható összhangba a szolgálati és munkaszerződés körül a jogtudományban, a törvényhozásokban és a bírósági gyakorlatban ez idő szerint uralkodó, mindinkább általános jogászi közvéleménynyé alakuló felfogással, mely egyes hazai törvényekben visszhangra és megvalósulásra talált. 124. Bizonyos esetben a m. kir. államvasutak nyugbérpénztár alapszabályai 15. czikkének második pontját úgy kell értelmezni, hogy a napibéres géplakatos szolgálatképtelensége, illetve maradó keresetképtelensége, szolgálata teljesítése közben következett be, mely szempontból nem jöhet ligyelembe tagsága idejének kezdete és elég, ha szolgálatképtelenség okából a szolgálat alól felmentése tagsági ideje alaU történt. 162. Jogszabály, hogy a szolgálatadó gazda a cselédet ért balesetért kártérítéssel tartozik, ha a baleset a szolgálatadó gazda gondatlanságával vagy mulasztásával okozati kapcsolatba hozható. 172. Nem tekinthető az 1876. évi XIII. t.-cz. határozmányai alá eső cselédnek azon nő, kit valaki bizonytalan időre fogad házához házvezető gyanánt, miből következik, hogy ily jogviszonyból eredő peres ügy a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. 173. 4. A munkabéri szerződés. Ha felperes keresetét munkabéri szerződésnek czímzett szerződésre alapítva, szolgálati díjat követel, alperes pergátló kifogása folytán annak a kérdésnek eldöntése szükséges, hogy a keresetbe vett követelés érvényesítését a törvény szerint más hatósági eljárásnak kell-e megelőznie; ennek eldöntése pedig attól függ, hogy a felperes szolgálati viszonya ipari, vagy pedig mező- és erdőgazdasági viszonynak minősítendő-e s erre a viszonyra az 1884. évi XVII. t.-cz.-ben foglalt ipartörvény 176. §-a alkalmazandó-e? Az erdő tulajdonosa által eszközölt erdőtermelés, vagyis a fáknak ledöntése, azoknak eladásra alkalmas tárgyakká megmunkálása és elárusítása, az erdei terméssel összefüggőleg a mész kitermelése, kiégetése és elárusítása, mint mellékes foglalkozás, nem esik az ipartörvény rendelkezései alá. Habár a csatolt levélben alperes e szót: «felmondás)) használja, mégis a levél lénye a szerződési viszonynak a szerződésben kikötött egy évi felmondási időre való tekintet nélkül meghatározott napon felbontását és felperesnek e napon való elbocsátása iránti kijelentést tartalmazza, de különben is az 1900. évi XXVII. t.-cz. 18. §-ában említett írásbeli értesítésnek megfelel. 80.