Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

XX tarthatja meg s tagadhatja meg annak a bérlő részére való kiadását, ha oly ténykörülményeket bizonyít, a melyeknél fogva a bérlő a szerződésben elvállalt kötelezettségét megszegve, neki kárt vagy vagyoni hátrányt okozott, a mely esetben azuián az óvadékot csak az okozott kár erejéig tarthatja vissza. 38. Habár haszonbérleti szerződést haszonoérlőként a haszonbérlő neje is aláirta s így a házastársak mindegyike haszonbérlőnek tekintendő, mégis a nő, a ki a haszon bérleménynyel járó kiadások fedezéséhez a maga külön vagyonával hozzá nem járul, nem szerez tulajdonjogot a haszonberleménynek leiszerelési tárgyaira és annak terményeire. A haszonbérleményben levő tárgyakra nézve a (érj mint nemes ember főszerzőnek tekintendő. 47. Általánosan ellogadott jogszabály, hogy a felek között a haszonbérleti szerződés joghatálylyal létesül, ha a felek a jogviszony lényeges feltételeire nézve határozott megállapodásra jutottak. A lelek nincsenek elzárva attól, hogy közös megegyezéssel a közlük joghatályosan létrejött megállapodástól eltérő szerződést kössenek és az írni és olvasni tudó tél a megállapodás létrejöttét követő időben az írásba loglalt szerződést aláírta, ezzel magára nézve kötelezőnek fogadta el a szerződésben foglalt összes, tehát azokat a feltéleleket is, a melyek a korábban létrejött megállapodással megállapított leltételektől eltérnek. Az írásba foglalt szerződés érvényességének nem szükségképen feltétele az, hogy azt szóbeli megegyezem vagy akaratki|eientés előzze meg, hanem a szerződében felvett feltételek akkor is kötelezővé válnak, ha a szerződés az egyik fél által írásba loglaltan a többi szerződő leiekkel elfogadás és aláírás végett közöltetik s azt az írni és olvasni tudó többi lelek aláírják. 53. A haszonbérletnél az évi bérösszeg az egész gazdasági évre lévén megállapítva, annak oszthatatlanságából következik, hogy a bérbeadó arra a gazdasági évre, a melyben a bérlemény tárgyát a szerződési viszony megszüntetése iránt általa indított perben hozott birói Ítélettel a bérlőktől akként vonta el, hogy azok ezt az egész gazdasági évre eső hasznaira nézve ki nem használhatták, bérlőitől évi haszonbért nem követelhei ; ha azonban a haszonbérlők a haszonbért viszonynak bírói Ítélettel tortént megszüntetése daczára a haszonbér tárgyát az évnek bizonyos tartamán át birtokolták és használták, a tényleg gyakorolt használatáért annak ellenértéke fejében a szokásos gyakorolt használatért annak értéke lejében a szokásos és bér jellegével bíró használati díjat megfizetni tartozmk. 90. A kikötött szolgáltatások elmulasztása a haszonbérleti szerződés megszüntetését jogilag maga után vonhatja még akkor is, ha a szerződő felek a mulasztásokra jogkövetkezményül a szerződés megszüntetését ki nem kötőitek, mert jogszabály az, hogy a haszonbérlőnek haszonbérlemény állagát vagy használhatóságát veszélyeztető cselekményei és mulasztásai szerződési idő kikötése nélkül is feljogosítják a haszonbérbeadót a szerződés időelőtti megszüntetésére. A mulasztás beszámíthatósága és következménye jogilag beáll, ha a mulasztás gon-