Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

189 bályt sértett meg továbbá ebből kifolyóan akkor is, midőn az alperes vállalatára a hajózási jog gyakorlásáról 1869 április 21-én 2362. sz. a. kelt közm. és közlek. min. rendelettel kibocsátott ideiglenes utasítást, továbbá a közm. és közlek. min. 1885 deczember 31-én 39,507. sz. a. a vonatkozó utak és a szabad kikötők tárgyában kibocsátott rendeletét (1885. R. T. 2296.) alkalmazta, mert a kompokra és azok hajóhídjaira kizáróan az 1890:1. t.-cz. 70—80. §-ai hatályosak. De még abban az esetben sem állhatna meg a felebbezési biróság jogi felfogása, ha az említett 39,507— 1885. sz. min. rendelet a peres felek jogviszonyára is alkalmazható lenne, mert — nem is tekintve, hogy annak a felebbezési biróság értelmezte tartalma mellett a magánbérleti szerződésre szükség sem lett volna, — annak 6. és 7. §§-ai szerint is a hatóság jelöli ki a szabad kikötés helyét, ez azonban a rendelet 12. §-a értelmében, díj nélkül csak 8 napig használható, míg a szabad kikötőn kívül kijelölt a be- és kiszállásra alkalmas más hely használatáért a község, a rendelet 15. §-a értelmében megfelelő kártalanítást követelhet avagy esetleg a hajózási vállalat ezt a területet kisajátíthatja. Ebből a szabályból pedig az következik, hogy a kisajátítás nem történte esetében, a használat szolgalmáért addig jár a kártalanítás, a meddig a vonatkozó megállapodás hatályos, annak leteltével pedig a tulajdonos joga teljes mértékben föléled. Ezt a tételt a bérleti szerződésre is alkalmazva, nyilvánvaló, hogy a határozott időre megkötött bérleti szerződés időtartamának lejártával — egyéb megállapodás vagy kisajátítás hijján — a bérelt terület bérbeadója annak visszabocsátását föltétlenül követelheti, tekintet nélkül arra, vájjon ebből a bérlőre vagy másokra milyen anyagi vagy egyéb hátrányok származnak. Mindezek alapján a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni, a felebbezési biróság ítéletét ennek az ítéletnek a rendelkezéséhez képest megváltoztatni, az alperest felülvizsgálati kérelmének erre vonatkozó részével pedig ugyanezekből az okokból elutasítani kellett. (Kir. Guria G. 156/1912. 1912 június 21.)