Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

1G7 A felebbezési bíróság N. M. felperest K. Simon s társai alperesek ellen haszonbérleti szerződés megszüntetése, haszonbérlemény visszabocsátása s jár. iránti keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Alaptalan a felpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság a keresetet az osztr. ptk. 919. §-a rendelkezésének megsértésével utasította el annak ellenére, hogy az A) alatti haszonbérleti szerződési okirat 8. pontját az alperesek megszegték azzal, hogy a kikötött számú nagyobb szarvasmarhát nem tartották, ez a kikötés pedig a szerződés lényegére vonatkozik és a szerződési okirat 16. pontjában a szerződés bármely lényeges pontjának megsértése esetére a felperes a haszonbérleti szerződés megszünszüntetéséve való jogát fentartotta. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint olyan esetben, a mikor a haszonbérleti szerződésben ennek idő előtti megszüntetésére való jog csak általánosságban a szerződés lényeges pontjának megszegése esetére, de az esetnek tüzetes meghatározása nélkül köttetik ki, a bíróság van hivatva megbírálni azt, hogy a szerződésszegés a szerződésnek olyan lényeges kikötésére vonatkozik-e, hogy a szerződés időelőtti megszüntetését vonhatja jogilag maga után és így a szerződési okirat 16. pontjának általános kikötése egymagában a megszüntetésre alapul vehető nem lévén, a felebbezési bíróság helyesen járt el, a mikor azoknak a tényeknek bizonyítását elrendelte, a melyekből a szerződésellenes mulasztás lényeges vagy lényegtelen voltából jogi következtetés vonható arra nézve, hogy a mulasztás jogos okul szolgálhat-e a szerződés időelőtti megszüntetésére. Az A) alatti szerződési okirat 8. pontjában kiköttetett az okszerű gazdálkodás folytatása és a haszonbérelt birtokon állandóan, télen-nyáron legalább 100 darab nagyobb szarvasmarha tartása s az ezek által termelt trágyának kizárólag a haszonbérelt birtokra kihordása. A felebbezési bíróság a szerződési okirat értelmezésre nem szoruló eme határozrnányainak nem értelmezésébe bocsátkozott, hanem e határozmányoknak csak a haszonbérbeadó felperes érdekét szolgáló indokát és czélját és pedig valamely jogszabály sértése vagy 'mellőzése nélkül határozta meg akkor, a mikor ezt az indokot és czélt a haszonbérlemény okszerű trágyázásában rejlőnek találta, a minthogy a felperest a marhaállomány minő-