Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

160 kérelme következtében a felebbezési bíróság ítéletét részben és olyképen változtatja meg, hogy az alpereseket végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy nyolcz napon belül fizessék meg a felperesnek a tűzkár értéke ellenében a biztosító társaságtól kapott 11,911 K 29 fillért és ennek az összegnek a kereset beadásától, vagyis 1909. évi október hó 23. napjától járó 5%-os kamatját. A per összes költségét a peres felek közt kölcsönösen megszünteti. Indokok : Alapos az alpereseknek az a panaszuk, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn őket a leégett tisztilaknak természetben újraépítésére kötelezte, holott a peres felek közt a haszonbérleti jogviszony már megszűnt, a felperes pedig őket a korábban haszonbérben bírt területen gátolja az. építkezésben. Alapos ez a panasz azért, mert igaz ugyan, hogy a peres felek jogainak és kötelezettségeinek megítélésére a haszonbérleti viszony tartama alatt történtekért és elmulasztottakért, a haszonbérleti jogviszony megszűnése ellenére is, a haszonbérleti szerződésben foglalt megállapodásaik az irányadók és igaz az is, hogy a haszonbérleti szerződés 18. pontja értelmében a haszonbérlők tűzkár esetében «tartoznak a biztosító társulat által kifizetett összegért a leégett épületeket ép úgy, a mint voltak, újra felépíteni, mely esetben haszonbérlőknek jogukban álland az építkezéshez a bérlemény területén levő erdőben található alkalmas fát felhasználni, a mennyiben ilyen fák a bérlemény területén levő erdőben találtatnának*). Végül a megállapított tényállás szerint, a felperes az építkezés akadálytalan lehetővé tételére, a szükséges famennyiségnek a szerződés idézett pontja értelmében átengedésére, készségét kijelentette. Mindazonáltal még sem volt lehetséges az alpereseket a természetben építkezésre kötelezni azért, mert a haszonbérleti jogviszony és az azt megalapító szerződéses jogügylet egészének jogi méltatásával, a szerződés idézett rendelkezését helyesen csak úgy lehet értelmezni, hogy a természetben építkezés kötelezettsége csakis a haszonbérleti jogviszony tartama alatt áll fönn, a mikor a haszonbérlőnek közvetetlenül rendelkezésre állanak mindama segítő eszközök és a gazdaságban alkalmazottak közül a megfelelő munkaerők is, a melyek az efféle építkezésnél nélkülözhetetlenek, a melyeknek kívülről megszerzése ellenben az építkezést a felperes minden előzékenysége mellett is, fölötte