Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

152 vajon az alperes czég a haszonbérleti szerződésnek eleget tett-e vagy sem, a peres felek olyan kötelmi jogviszonyainak vitatását és bizonyítását tenné szükségessé, a melyet a S. E. 1. §. 5. p. I. pótjának jogi természete és czélja eleve kizár és a mely éppen ezért e törvényes rendelkezésnek erre a peres ügyre alkalmazását lehetetlenné teszi. Ezek szerint a felperest alaptalannak bizonyult felülvizsgátati kérelmével elutasítani és mint pervesztest a felülvizsgálati eljárás költségének megtérítésére kötelezni kellett. (Kir. Guria 294/1911. 1912 márcz. 19.) 3246. Nőtartási perben nem mellőzhető oly bizonyítékok felvétele, a melyek alkalmasak annak megállapítására, hogy alperes mint egy egyházi községnek lelkipásztora, híveinek tiszteletére nem érdemes. A felebbezési bíróság E. Sándorné keresete alapján az alperes férjét ideiglenes nőtartásban marasztalta, ellenben a kir. Guria a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletének indokai szerint, annak megállapítása mellett, hogy a perben álló házastársak között az életközösséget alperes szakította meg, alperest azért marasztalta az ideiglenes nőtartásban, mert úgy találta, hogy az alperes által mentsége indokául felhozott és úgy az együttélés, mint a különélés alatt felmerült tények nem oly természetűek, melyek kellően indokolhatnák azt, hogy alperes nejét a közös háztartásba vissza ne fogadja és ugyanez okból az alperes által kért további bizonyítást mellőzte. A felebbezési bíróságnak utóbb jelzett álláspontja téves. Ugyanis figyelemmel arra, hogy alperes a tényállás szerint egy egyházközségnek lelkipásztora, ki hivatalának és hivatásának csak akkor lehet méltó viselője, ha őt híveinek tisztelete is veszi körül, abban az esetben, ha az általa felperessel szemben felhozott és bizonyítani kivánt ama tények, hogy felperes a társadalmi és erkölcsi szempontból elitélendő egy-gyermekrendszer mellett izgatott; hogy alperes ellen állandóan izgatva, azt azzal fenyegette,