Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

91 nálhatták, bérlőitől évi haszonbért nem követelhet; ha azonban a haszonbérlők a haszonbéri viszonynak birói ítélettel történt megszüntetése daczára a haszonbér tárgyát az évnek bizonyos tartamán át birtokolták és használták, a tényleg gyakorolt használatért annak ellenértéke fejében a szokásos gyakorolt használatért annak értéke fejében a szokásos és bér jellegével bíró használati díjat megfizetni tartoznak. Gróf Gs. Gézának 0. Adolf és neje ellen 4700 K s jár. iránti peréhen a felebbezési bíróság felperest keresetével elutasította, ellenben a kir. Curia a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokolással: Részben alapos felperesnek az a panasza, hogy a haszonbér iránti követelésével egészben az anyagi jog szabályainak megsértésével utasíttatott el. Ugyanis igaz az, hogy haszonbérletnél az évi bérösszeg az egész gazdasági évre levén megállapítva, annak oszthatlanságából következik, hogy a bérbeadó arra a gazdasági évre, a melyben, mint a jelen esetben, a bérlemény tárgyát a szerződési viszony megszüntetése iránt általa indított perben hozott birói ítélettel a bérlőktől akként vonta el, hogy azok azt az egész gazdasági évre eső hasznaira nézve ki nem használhatták, bérlőitől évi haszonbért nem követelhet; ha azonban a haszonbérlők a haszonbéri viszonynak birói Ítélettel történt megszüntetése daczára a haszonbér tárgyát az évnek bizonyos tartamán át birtokolták és használták, a tényleg gyakorolt hasznátatért annak ellenértéke fejében a szokásos és bér jellegével bíró használati díjat megfizetni tartoznak. A felebbezési bíróság Ítéletében megállapított és a S. E. 197. §-a rendelkezésénél fogva a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az előző perbeli másodbiróságilag helybenhagyott elsőbirói Ítélettel a peres felek között fennállott haszonbéri viszony 1909. évi decz. 31. napjával megszüntettetett és alperesek a haszonbérlemény tárgyának kibocsátására tekintet nélkül a felebbezésre végrehajthatóan köteleztettek és ekként felperes a fennebb említett jogszabálynál fogva, arra tekintettel, hogy alperesek a haszonbérlemény tárgyát az 1909—10. egész gazdasági évben ki nem használhatták, az eme gazdasági évre járó egész haszonbért megfizetni nem kötelesek.