Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)
84 18. §-a rendelkezésének, a mely szerint a szerződést felbontani kivánó fél köteles erről a másik szerződő felet a felbontás okául felhozott eset tudomására jutása után 30 nap alatt írásban értesíteni és nem volt szükséges az, hogy az alperes a levélben a tudomására jutott hanyagsági esetet vagy eseteket a levélben tüzetesen is felsorolja. A mikor tehát a felebbezési bíróság a B) alatti levél tartalmát a felbontás okának előadása hiánya miatt az id. törvény 18. §-a rendelkezésének megfelelőnek nem tartotta, jogszabályt sértett és ennyiben is az alperes felülvizsgálati panasza alapos. A felebbezési bíróság azonban most tárgyalt téves álláspontjából kifolyólag nem bocsátkozott a tényállásnak olyan irányban megállapításába, hogy valók-e az alperes részéről védekezésül felhozott hanyagsági és ezzel egyértelmű mulasztási és károkozási tények, valamint nem bocsátkozott annak megbírálásába, hogy azok a tények alkalmasak-e jogilag arra, hogy az alperes a szolgálati szerződést a kikötött felmondási időre való tekintet nélkül rögtöni hatálylyal felbonthassa. Minthogy ekként az ügy a felebbezési biróság Ítéletében hiányosan megállapított tényállás alapján ezúttal érdemileg el nem dönthető, ezért a megtámadott ítéletet a S. E. 204. §-a alapján feloldani és a felebbezési bíróságot szabályszerű további eljárásra és az összes költségre is kiterjedő új határozat hozatalára utasítani kellett. A felülvizsgálati eljárás költsége a peres felek részére ezúttal csak megállapítandó volt, mert annak viselése kérdése a mostani feloldás következtében hozandó új véghatározatra fog tartozni. (Kir. Guriá I. G. 235/1911. 1912 jan. 24.) 3214. A zárgondnoki számadás megvizsgálásának — a mint az az 1881 : LX. t.-cz. 249. §-ából is kiderül és a mint azt a m. kir. Curia 1909 június hó 17-én 2765. sz. a. meghozott elvi jelentőségű határozatával is kimondotta — egyedül az a czélja, hogy a biróság az egyes számadási tételek helyességét vagy helytelenségét állapítsa meg s hogy egyben a zárgondnok díjairól is határozat legyen