Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

73 végrehajtási követelése és harmadrendű alperes végrehajtás útján érvényesíteti 3000 K követelése a részvénytársaság alapításakor illetőleg az átruházás alkalmával már fennállott. 4. Felperes erről az átruházás alkalmával tudomással bírt és 5. hogy ezzel az átruházással a hitelezők elől a végrehajtási alap elvonatott. Ezek előrebocsátása után, minthogy a csődön kívüli megtámadás tekintetében kifejlődött birói gyakorlat által megállapított jogszabályok értelmében a végrehajtást szenvedőnek az ő hitelezőit megkárosító ügyleteinél a birói jogsegély csupán a jóhiszemű szerző fél részére tekinthető jogosultnak, következőleg ennek rosszhiszeműsége esetében igényperben a hitelező az igény alapjául szolgáló ügyletnek az ő irányában való jogi hatályosságát kifogás útján megtámadni jogosítva van; és minthogy a fennebbi tényállásból kifolyólag a végrehajtást szenvedő H. és társa czég jogigényeinek a felperes részére történt átruházása és ennek megszerzése nyilvánvalóan a hitelezők jogainak kijátszására irányuló rosszhiszeműséggel történt és az ily jogügyletek hatályosságának megtámadása az 1881. évi XVII. t.-cz. 29. §-a értelmében még a csődeljárás esetén sincs az idézett törvény 27. §-ában előírt határidőkhöz kötve; végül minthogy ily esetben a jogügylet hatályosságának elbírálásánál közömbös a felperes által vitatott az a körülmény, hogy a jogügylet átruházása reá nézve veszteséggel járt: nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság azzal, hogy felperest keresetével részben elutasította. Alaptalan felperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság a lefoglalt követeléseket egészben zár alatt hagyta volna, holott H. és társa czég végrehajtást szenvedőt a lefoglalt követeléseknek csak egy része illeti meg; mert a nem kifogásolt végrehajtási jegyzőkönyvek szerint a jelzett követelésekből kizárólag a végrehajtást szenvedő illetménye vétetett birói zár alá és felperes csupán e birói zár feloldása iránti keresetével utasíttatván el, ezzel a volt alkalmi egyesület másik tagjának M. Oszkárnak jogát nem érintette. Felperesnek az alsóbiróságok előtti és a felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi költségek megfizetésére való elmarasztaltatása a S. E. 110., 168. és 204. §-ában leli indokát. (Kir. Guria I. G. 139/1911., 1912 ianuár 17.)